Azt preferáljuk, ami megerősíti a prekoncepcióinkat, az előzetes hiedelmeinket. A nyomozó azokra a bizonyítékokra fog figyelni, azokat keresi, amelyek alátámasztják a már kialakult teóriáját. Ráadásul a dolog úgy mûködik, mintha fertőző lenne: a csőlátás képes átragadni a rendőrről az ügyészre, az ügyészről a bíróra.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor beszélgetünk valakivel, gyakran saját, előre felállított napirendünket követjük - nem biztos, hogy tudatos manipulálási szándékkal, hanem azért, mert csak egy bizonyos végkimenetel lebeg a szemünk előtt. Ez csőlátást okozhat, kevésbé leszünk nyitottak más, kibontakozó lehetőségekre. Ilyen esetben viszont mindkét fél a megoldatlanság érzésével távozik a beszélgetés után.
2. A közvélemény nyomása nemcsak a nyomozókra nehezedik, a bírák is ki vannak téve neki. Egy nagy figyelemmel kísért bûnügynél - ha a tévénézők, újságolvasók többsége magában már elkönyvelte bûnösnek a gyanúsítottat - bíró legyen a talpán, aki függetleníteni tudja magát az ítélete várható visszhangjától. Janecskó Kata
3. A modern igazságszolgáltatás kiszámíthatatlan. Régen ez is hatékonyabban mûködött: ha valakit bûnösnek hittünk, addig vertük, míg bevallotta, aztán vagy a pofozásba halt bele, vagy a börtönben rohadt meg. Most meg rendőrként a bíróságra járunk, és az ügyvédek keresztkérdéseire felelgetünk. Bartal Tamás
4. A nyomozói munka kíváncsivá teszi az embert. J. D. Barker
5. A rendőrség a munkája során abból indul ki, hogy véletlenek nincsenek. A nyomozások 95 százalékban íróasztal mögött végzett munkából állnak, tényállások értékeléséből, emlékeztetők készítéséből, tanúk kihallgatásából. A krimikben a tettes vallani kezd, ha üvöltöznek vele, a valóságban ez nem ilyen egyszerû. És ha egy ember véres késsel a kezében egy holttest fölé hajol, akkor ő a gyilkos. Egyetlen épeszû rendőr sem hinné el, hogy csak véletlenül járt arra, és a kést azért húzta ki a hullából, mert segíteni akart rajta. A rendőrfelügyelőknek azt a mondását, hogy egy megoldás túl egyszerû, a forgatókönyvírók találták ki. Az ellentéte az igaz. Ami nyilvánvaló, az a legvalószínûbb. És szinte mindig a helyes megoldás is. Az ügyvédek ellenben hézagot keresnek a bûnüldözők bizonyítékokból emelt építményén. Nekik barátjuk a véletlen, feladatuk, hogy megakadályozzák az elsietett ragaszkodást egy látszólagos igazsághoz. Egy rendőrnyomozó egyszer azt mondta egy szövetségi bírónak, hogy a védők csak fékek az igazságszolgáltatás kocsiján. A bíró azt felelte, hogy egy fék nélküli kocsi semmire sem jó. Egy büntetőper csakis ebben az erőtérben mûködik.
6. Bizonyos értelemben mindegy, hogy mit érzünk: minden érzelmi felfokozottság elhomályosítja a tisztánlátást. Megfontolatlanok és befolyásolhatók leszünk. Teljesen érthető, miért nyúlnak ehhez a módszerhez a rendőrségi kihallgatótisztek vagy az ügyvédek - nem csak a csalók. Érzelmek hatására könnyen hozunk olyan döntéseket, amelyek ellentétesek a hosszú távú érdekeinkkel, hiszen a pillanat hatása alatt hirtelen nem is tudjuk megkülönböztetni a jót a rossztól. Agyunk legprimitívebb részei legyőzik a racionalitást. Maria Konnikova
7. Az a meglátásom, hogy többnyire a jelentéktelen esetek adnak lehetőséget megfigyelésre és vizsgálódásra, az ok és az okozat közötti összefüggés elemzésre, amely valóban érdekessé tesz egy nyomozást. A komolyabb bûnügyek általában egyszerûbbek, mivel minél súlyosabb a bûn, rendszerint annál nyilvánvalóbbak az indítékok. Arthur Conan Doyle
8. Tudod, minden embernek van valakije, aki ügyésze, ellenőre, bírája, ugyanakkor kissé cinkosa is abban a rejtelmes és félelmes perben, ami az élet. Ez az ember a szemtanú. Õ az a valaki, aki teljesen lát és ismer téged. Minden, amit csinálsz, kissé az ő számára is készül, mikor sikered van, ezt gondolod: "Vajon ő elhiszi-e?..." A szemtanú a háttérben áll, életünk hosszat. Kényelmetlen játszótárs az ilyen. De szabadulni nem tudsz, talán nem is akarsz tőle. Márai Sándor
9. Oknyomozó újságíró sem nem hisz, sem nem kételkedik a forrásaiban. Végighallgat mindent, aztán bizonyítékot keres. Ha talál, ír. Ha nem talál, akkor vagy nem ír, vagy figyelmezteti az olvasót, hogy ezt bizonyítékok híján írja.
10. Az emberek kibeszélik egymást, így felsőbbrendûnek tûnünk, mintha irányítanánk. És olyankor egyesekből a dolgok ismerete törődést vált ki.