Bár a szívet megtölti a feneketlen vágy, a világban hemzsegnek a vonzó egyedek, és se szeri, se száma a csodás lehetőségeknek, az ember mégis hozhat józan döntéseket, amelyek csökkentik a fellángolás veszélyét, és segítenek átvészelni az érzelmi viharokat. És ha majdani házassági "gondok" miatt aggódunk, nem árt tudnunk, hogy a "gond" nem olyasmi, ami "csak úgy megtörténik", hanem sok esetben, bele sem gondolva, magunk hozzuk létre.

Kapcsolódó idézetek

1. Sok minden van ezen a világon, amitől félni kell. De a félelmeinknek semmi köze iszonytató maszkokhoz, mûanyag pókokhoz vagy rémületes szörnyekhez. Nem. A fejünkben kavargó gondolatok rémítenek a legjobban. Mi van, ha megbánja döntését? Mi van, ha tényleg boldogtalan? Mi van, ha a szerelem esélye örökre elúszott? Hogyan legyünk úrrá ezeken a gondolatainkon? Először is emlékeztessük magunkat: ami nem öl meg, attól csak erősebbek leszünk.
2. A boldog házasság tisztán véletlen dolga. Bármilyen jól ismerték a jövendő házastársak egymás természetét, bármennyire hasonló hajlamaik voltak a házasság előtt, ez cseppet sem mozdítja elő boldogságukat. Később mindig ellentétek fejlődnek ki köztük, s ez elég ok a súrlódáshoz. Legjobb, ha az ember minél kevesebbet tud a másik hibáiról, akivel az életét le kell élnie. Jane Austen
3. Az élet nem szorongáskeltő. De azzá tudjuk tenni érzelmeinkkel és tudattalan választásainkkal. Ha mindig olyan embereket választunk, akik maguk is hasonló érzelmi attitûddel rendelkeznek, vagy ha tudattalanul folytonosan olyan élethelyzeteket alakítunk, melyekben beigazolhatóvá válik minden korábbi gyanakvásunk. Tari Annamária
4. Van, hogy rosszul ítéljük meg a dolgokat, a félelmeink félrevezethetnek, elrettenthetnek minket a változástól, a továbblépéstől. De a félelmeink mögött általában új esélyek várnak arra, hogy megragadjuk őket. Egy új esély az életre, a dicsőségre, a családra, a szerelemre - és ilyen esélyek nem adódnak minden nap, úgyhogy ha szembe jön egy, legyünk bátrak, kockáztassunk és használjuk ki, amíg lehet.
5. Nem szükségszerû, hogy a múltbéli hibáinkat a jövőben is elkövessük. Szakíthatunk hibás döntéseinkkel, és választhatjuk a szeretetet. Sok házasságot mentett már meg a széthullástól ez az elhatározás. Gary Chapman
6. A szerelmes ember ritkán tudja elkerülni a fenyegető csapdát. Számára ez az érzés az élet lényegévé, értelmévé válik. Pedig mennyi más is van a világon, ami naggyá teheti az embert, ami hozzásegítheti véletlen születését érdemessé nemesíteni! Kifejezheti önmagát a munkában, az emberekhez, a természethez fûződő kapcsolataiban. A szerelem nem bírja el a létigazolás terhét, szükségszerûen összeroppan alatta. Nagy István Attila
7. Ha az embert valami óriási sokk éri, igyekszik elfelejteni azt, és a kínzó eseményeket akár meg nem történtté is teszi a tudatában. Ilyenkor az agy nem válogat a kedves és a felkavaró emlékek között, bármennyire is szeretné ezt a szív, így a dolgok, a jók is és a rosszak is, szép lassan elsüllyednek az elmúló idők horizontján. De abból is tudhatjuk a megrázkódtatás mértékét, hogy az illető tud-e róla beszélni egyáltalán. Mert minél súlyosabb a történet, annál súlyosabbá válik a csend, míg végül a homályból nemhogy a részletek, de már a főbb vonalak sem látszanak ki. Ilyen a lélek. Védekezik. Így vagyunk megteremtve.
8. Már az is elég baj, ha új számítógépet vagy televíziót kell vásárolni, miközben az ember kénytelen az eladóban és a saját megérzéseiben bízni - de az efféle holmi legalább eldobható, amennyiben a vétel balul üt ki. Az életre szóló párválasztás végtelenül bonyolultabb, és rengeteg találgatást foglal magában. Némi külső erő: vágy szükséges ahhoz, hogy döntésre segítse az egyént.
9. Az élet nehéz döntések sorozatának látszik: hogyan találom meg életem párját? Maradjak a házastársam mellett, vagy jobb, ha elválok? Miből fogom kifizetni a lakbért? Van olyan munka, amit szeretek is és pénzt is hoz? Mihez kezdjek az idegesítő rokonaimmal? Hol érezhetem végre otthon magam? Hogyan őrizhetem meg vagy nyerhetem vissza az egészségemet? És így tovább. De a rengeteg látszólagos választási lehetőség mögött mindig a félelem és a szeretet között kell döntenünk. A félelemtől sérülünk, a szeretettől gyógyulunk. A többi csak részletkérdés.
10. A félelemmel semmi gond nincsen, mert akár hihetetlen dolgok végrehajtására is képessé tehet minket. Baj akkor van, amikor a félelem olyan erővé válik, amit a kultúránk sugall vagy ösztönöz. Amikor nem egy konkrét dologra irányul, hanem szétterjed, és megfoghatatlan, általános szorongás lesz belőle, elbizonytalanítva az egyént a döntéseiben, a saját értékítéletében. Amely hatására gyanakvóbbá is válunk egymás iránt. Mert ha valóban ennyi veszély leselkedik ránk, nagyon nehéz könnyednek lenni és bárkiben is bízni. Frank Furedi