Bármilyen közel áll hozzánk egy barát, vagy éppen egy szerető, szükségünk van arra, hogy ténylegesen tartozzunk valakihez, meglegyenek a gyökereink, mert ezek a gyökerek adnak tartást, amikor azt érezzük, hogy az egész világ összeesküdött ellenünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A világon mindenkinek szüksége van valakire, akire rábízhatja magát. (...) De olykor-olykor az életben azok, kikről azt hittük, mindig mellettünk állnak, hátat fordítanak nekünk. Ha ez megesik, bámulatos, mire vagyunk képesek, hogy visszaszerezzük őket.
2. Ha valamihez vagy valakihez kötődsz, akkor elhiszed, hogy ez a tárgy vagy személy tehet téged teljessé. A kötődéseink tartanak minket életben. Ezek adnak erőt, hogy megtartsuk, amink van, vagy hogy elérjük kitûzött céljainkat. De az is előfordulhat, hogy parkolópályára állítanak, meggátolják, hogy továbblépjünk. Tonya Hurley
3. Amire szükség van, az az, hogy legyen az ember életében valaki, akire annyira lehet számítani, hogy magától értetődőnek vesszük a létezését. Fredrik Backman
4. Az ember "valahová tartozási" szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj: be kell kötődni ahhoz valahová, hogy a viharoknak ellen tudjunk állni. Bagdy Emőke
5. Sokunk ma a történelem bármely más korszakához képest erősebben függ a barátságtól, mely igazán értünk munkál, örömet hoz nekünk, melegséget kelt bennünk, s mely által úgy érezhetjük, tartozunk valahova.
6. Kellenek a gyökerek: van egy hely a földön, ahol megszületünk, megtanulunk egy nyelvet és fölfedezzük, hogyan boldogultak őseink a nehézségekkel. Eljön az idő, amikor felelősek leszünk ezért a helyért. Kellenek a szárnyak. Megmutatják nekünk a képzelet végtelen horizontjait, elvisznek minket az álmainkhoz, elvezetnek távoli helyekre. A szárnyak segítenek abban, hogy megismerjük felebarátaink gyökereit, és tőlük is tanuljunk. Paulo Coelho
7. A remény a legerősebb gyökér. És az, hogy valamit még tenned kell magaddal, másokkal! Ha hív egy belső hang: Állj föl! Szükségem van rád! Sok embert megmentett a szeretet. És az, ha fölismerte élete értelmét. Az ilyen a viharban állva marad. Vagy elesik ugyan, de föláll! Biztos, hogy föláll, mert tartják fölülről a gyökerei! Egész biztosan tapasztaltad ezt már. Müller Péter
8. Amikor egy barátság olyan mélyre nyúlik, hogy már nem is barátnak, hanem egynek érezzük magunkat a másikkal, akkor azt a köteléket nagyon nehéz elszakítani. Így amikor rajtunk múlik, melyik társunkat áldozzuk fel egy másikért, kit mentsünk meg annak kárára, azt nem könnyû eldönteni.
9. Az emberekbe bele van kódolva a kapcsolatteremtés. Évezredek óta a csoporthoz tartozás tartotta életben az emberi fajt. Részben ezért törekszünk olyan erősen arra, hogy részei legyünk valami nagyobbnak, hogy értékeljenek és szeressenek bennünket, hogy törődjenek velünk, hogy figyeljenek ránk és meghallgassanak bennünket. Ha kapcsolódunk valakihez, aki elfogad minket, biztonságban érezzük magunkat. Sőt, ettől fantasztikusan érezzük magunkat! A mély emberi kapcsolatokat a sebezhetőség, az együttérzés és a valódi megértés táplálja. Nem a hibátlan külső, nem a színötös bizonyítvány, és nem is a pénz.
10. Ha valami váratlan rossz történik velünk, úgy érezzük, mindenki ránk figyel és átérzi sorsunk sanyarúságát. Azt gondoljuk, megillet bennünket az együttérzés.