Bölcsődnél kimondá az anya-természet, Hogy minden szépsége legyen a te részed. Szép vagy; de csupán szép! Lelkedet feledéd, S minden démon reá jegyezte bélyegét.

Kapcsolódó idézetek

1. Nézz a tükörbe: ha szép vagy, szépet is kell tenned, ha csúnya vagy, a természet hibáját szép tetteiddel kell kijavítanod. Biasz
2. Minden nyelv szép, hisz jó anyácskánk Csókjával hagyta nyelvünket ránk: A lelke szólt a bölcsődalba, S sírig azt halljuk - ébren-alva. Réthy László
3. A természet legyen tanítód. Világa gazdag, s míg áldását ontja szívünkre s ránk - egészség lehelte bölcsesség, vígság lehelte igazság. William Wordsworth
4. Ha az "emberállat" szépségét, a külső testi szépséget ápolod csak magadban, szépséged korlátozott és fájdalmasan mulandó lesz. Ha a lelkedet gazdagítod, szépíted, emberi szépséged a végtelenségig bontakozhat ki.
5. Mindig látszik, ha valakinek a szépsége csak utólag lett gyártva. Ha nem születsz szépnek, soha nem is leszel az.
6. Rögzíteni a pillanatot, mikor a szépség, ez az anyagból és lélekből kiégetett, törékeny és zománcszerû tünemény, cserepekre törik egy asszony arcában, mert felbomlott az a lelki és jellembeli összetétel, melynek a külső szépség csak következménye volt. "Furcsa, megcsúnyult!" - mondják az emberek, és vállat vonnak. Igen, megcsúnyult, mert belülről elrohadt. Szépnek lenni annyi, mint ártatlannak lenni, a szó hősies értelmében. Minden más csak kozmetika. Márai Sándor
7. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Petőfi Sándor
8. A születésed istenné teszi a szüleidet. Nekik tartozol az életeddel, és képesek arra, hogy irányítsanak. Aztán amikor serdülni kezdesz, te leszel a sátán (...), csak azért, mert valami jobbra vágysz. Chuck Palahniuk
9. Mondd hát ember, ugyan mit is vétett A természet olyan szörnyüt néked, Hogy természetesnek lenni restelj, `S mi csak rá emlékeztet vesd el? Czárán Gyula
10. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. József Attila