Ugrás a tartalomra
Cserben hagytak a
szavak Csak rémült kezem
kap még utánad.
Kapcsolódó idézetek
-
Hányszor éreztem, hogy fázol velem,
Már a kezem sem nyúlt feléd.
Még egyszer hozzám értél, megszorítottál,
Azt mondtad, nem engedsz el, mégis itt hagytál.
Rúzsa Magdolna
-
A két karommal átfoglak,
mintha ölelnélek, pedig csak kapaszkodom.
-
Csókolok egy hideg kezet,
Zokogástól reszket vállam:
Azt hittem: hûtlen, rászedett,
Pedig csak engem szeretett
S szive repedt meg utánam.
József Attila
-
Megérintelek
és félek
hogy ujjaim
összetörnek téged.
Monika Feth
-
Maradok egyedül, és az úton továbbmegyek,
Számtalanszor becsaptak a baráti kezek.
Mocskoljatok tovább, nem veszitek el a kedvem,
Tudom, várjátok, de úgysem látjátok a vesztem.
-
Arra riadok kezem tördelem
hirtelen nem tudom mi lett velem
Nem értem honnan a riadalmam
mikor én csak adtam adtam adtam
lehet hogy rosszul lehet hogy rossznak
Hajnali égben átkok kavarognak.
Zalán Tibor
-
A holnap holtnak lát,
A szívem ellopták,
Csak testem él tovább, még egy perc,
Mégsem ordít vád,
Csak könnyem ér hozzád,
Csak egy perc talán, hogy végleg elfelejts.
-
Kezeidet el nem érem már,
Nem érzem bőröd bársonyát.
Tekinteted még bennem él,
Õrzöm hamis szerelmedért.
-
Amióta egyik orcámon megütöttek,
mindkét kezem
a másikon tartom.
-
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Õrizem a szemedet.
Ady Endre