Ugrás a tartalomra
Édes szavak. Csalóka enyhet adó balzsam. Segítség, szerelem, összetartozás, visszatérés - szavak, édes szavak. Egy-egy szó, semmi több. Milyen sok szó van arra, ami pedig olyan egyszerû: két test vad, félelmetes erejû varázsa! A fantáziának, a hazugságnak, az érzéseknek és az öncsalásnak micsoda szivárványa ível fölötte! Lám, ő is itt áll a búcsú éjszakáján, nyugodtan, a sötétségben, hagyja, hadd hulljon az édes szavak permetező esője, pedig valójában minden szó ugyanazt jelenti: búcsú, búcsú, búcsú. Ha már beszélni kell róla, akkor úgyis vége.
Kapcsolódó idézetek
-
Búcsú! dadog e szó az ajkon, könnyben ázva,
s kegyetlen félbevág szerelmet, örömöt,
benne szívig hasít üdvünknek távozása,
szó, mit el nem takar, csak ami már örök.
Alphonse de Lamartine
-
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon.
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen.
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
Juhász Gyula
-
Szerelem, szerelem, hiányoztál.
Szerelem, szerelem, csináld most már
ugyanígy. Vagy sehogyan.
Menekülj, amikor segíthetnél.
Sose nézd, hogy ég, akit megégettél.
Ne vegyél többé komolyan.
Épp csak érdekelne már, hogy mire jó ez az egész.
Mindennap új varázslat és újabb csodatörés.
Keresztes Ildikó
-
Lehetne szerelem... száz is, ezer is. Bármennyi. Lángoló, szép, kellemes, magával ragadó. Lehetne fájó, felkavaró, szenvedélyes vagy csendes. Lehetne bármilyen, lehetne bármennyi. Lehetne szerelem. De már nem lehet. Már nincs szerelem, nincs lángolás. Már te vagy. Csak te. A mindennél több, a mindennél szebb. A rendkívüli, az egyetlen, a felkavaró. A fájdalmas, a csodálatos, a kívánatos. A mélység és a magasság, a vihar és a csend, a pillanatnyi és az örök. A minden.
Csitáry-Hock Tamás
-
A szerelem nem csak egy szó. Nem csak egy fogalom. Nem csak egy érzés. Sokkal több ennél. A Szerelem valóságos, teste van és lelke. Gyönyörû szemei, lágy hangja, puha keze. És csodálatos mosolya. Igen. A Szerelem nem elvont fogalom, nem megfoghatatlan érzés. Mert a Szerelem Õ maga. Õ.
Csitáry-Hock Tamás
-
Valami szépet egy tán-senkinek,
Szerelmeset, jót üzenni szeretnék,
Csak hálából, mert Érted vagyok kedves,
Csalárdul is hû, csókhoz, szerelemhez.
Ady Endre
-
Nekem játék, neked szerelem,
neked fény, nekem a végtelen.
A közös bûn, a hiányzó értelem.
Mi neked küzdelem, nekem a félelem.
Talán egy más korban, egy más létben
vége lesz a láznak,
De most ami volt, s ami lesz,
odaadod másnak.
Ez most a búcsú és a kezdet is.
Ez most fájni fog, még ha tudjuk is.
Kormorán
-
Nem ismertem ezt az érzést. E nélkül éltem az életem. Hibás vagyok talán, hogy nem ismertem fel? (...) Létezik olyan szó, amely kifejezné az érzéseimet? Csupáncsak egy szó, mellyel leírhatnám édes álmaim? Oly sok a mondandóm, és nincsen rá más szó, csak ez: szeretem.
-
Menetel a sok szó át a tereken,
Szellemi béklyó, csókol hidegen,
Földön és égen mindent hamisító.
Az ágyakra járó álszent idegen
Fülbemászó, szép és kegyetlen
Ûrt hagy a szívben, mert csak mulandó,
Elszáll a szó, száll a szó.
Hevesi Tamás
-
Nézlek a vágyaktól kimerülten,
cinkosan bólint felém a pálma.
Éjfél is elmúlt. Csak ábrándozom.
Már lassan somfordál be a hajnal.
A kávé keserû illata körbejár,
s én még egy csókot adok a szádra.
Köszönöm Neked ezt az éjszakát,
Te szép, Te jó, Te minden, Te drága.