Ugrás a tartalomra
Egy csodálatos ajándék őrzői vagyunk. Van egy megfelelő légköri összetétellel rendelkező, lakható bolygónk, amely a csillagától éppen optimális távolságra van, és amely az élethez ideális hőmérsékleti tartományt biztosítja számunkra a folyékony halmazállapotú óceánokkal, illetve az oxigénben gazdag levegővel. Minden általunk megismert ember, minden körülöttünk lévő állat vagy növény ezektől a feltételektől függ, amelyek nem változhatnak. Ha továbbra is tudatosan megváltoztatjuk ezeket a feltételeket, s ezzel veszélyeztetjük az emberiséget és más élőlényeket pusztán azért, hogy néhány nagyvállalat továbbra is rekordnyereségre tegyen szert, az nemcsak elfogadhatatlan és etikátlan, hanem a legerkölcstelenebb cselekedet a történelemben az emberi civilizáció kialakulása óta: nemcsak az emberiség, hanem a bolygónk ellen elkövetett bûncselekmény.
Kapcsolódó idézetek
-
Fogyasztói és mindent eldobó társadalmunknak végre fel kell ismernie, hogy semmi nem határtalan. Hiszen csak ez az egy, gyönyörû bolygónk van, és meg kell őriznünk saját magunk, a gyermekeink és az összes jövő generáció számára. A természet sokszínûsége és a sértetlen ökoszisztémák minden élőlény számára - mi is idetartozunk - nem a luxust jelentik, hanem nélkülözhetetlenek a túléléshez.
Jane Goodall
-
Elismerjük vagy sem, végletesen függünk a természettől. Tőle kapjuk ételünk minden falatját, minden lélegzetvételnyi levegőnket. A természet a legdrágább kincsünk, ezért meg kell védenünk. Jövőnk attól függ, hogy képesek vagyunk-e most cselekedni.
David Attenborough
-
A természet változik. És mi teljesen függünk ettől a változó világtól. Ez biztosítja az élelmünket, a vizet és a levegőt. Nincs ennél nagyobb értékünk, muszáj megvédenünk.
David Attenborough
-
Hacsak valami kataklizma el nem pusztítja a Földet, például a Nap kétmilliárd év múlvai vörös óriássá duzzadása, ami fölégeti a bolygónkat, akkor az emberiség megmarad. Lehetnek szörnyû periódusok, a civilizációk összeroppanhatnak, borzalmas hellyé tehetjük a Földet, de az emberi faj vélhetően nem tûnik el, ennél már jobbak vagyunk. Hogy hányan és milyen minőségben maradunk fönn, az a kérdés. És emiatt kell törekedni a környezetünk védelmére is.
-
A környezetnek, a természetnek mi is ugyanolyan szerves részei vagyunk, mint bármilyen más faj. Nem vagyunk, és nem is tudunk függetlenek lenni tőle, akármennyire is igyekszünk így tenni, vagy legalábbis ezt hinni. A mi életben maradásunk függ a bolygó élhető környezetétől, nem pedig a bolygó fennmaradása tőlünk.
-
Mi mindannyian, az összes élőlény ezen a bolygón, az emberek és a négylábúak, a madarak, a rovarok, a hüllők és a halak, mindnyájan elég közeli rokonságban állunk egymással, a köztünk lévő számos különbség ellenére: hisz (...) mind egyformán azon igyekszünk, hogy jó legyen nekünk, se túl meleg, se túl hideg, és valamennyien, kivétel nélkül megpróbálunk vigyázni magunkra, és óvakodni mindentől, ami vág, mar vagy szúr. Hisz mindannyiunkat nagyon könnyû elpusztítani.
Ámosz Oz
-
A kérdés nem az, hogy technikailag képesek-e az államon kívül szerveződő emberek elpusztítani azt a fajta tulajdont, ami tönkreteszi a bolygót; nyilván képesek, ahogy az is megoldható lenne, hogy megújuló energiára váltsunk. A kérdés az, hogy akkor miért nem történik meg - vagy inkább, hogy miért történik meg minden lehetséges jó és rossz okból, csak éppen a klíma miatt nem.
-
Elképesztő, öngyilkos felelőtlenség az emberiség ún. "civilizált" világának részéről, amit Földünkkel, a bioszférával és annak globálisan értelmezendő módon a mentális, etikai értékeivel, a pszichoszférával mûvel. És oki tényezőként most nem a 7,5 milliárd emberről, a túlnépesedésről van szó. A földi bioszféra anyagi értelemben bőségesen képes lenne eltartani az emberiséget, ha tudatosan őriznénk, ha tervezett óvatossággal és az etikusan alkalmazott tudomány felhasználásával bánnánk vele. Nem szeretnék álnaivnak látszani, erre mondja szomorúan az angol, hogy wishful thinking, azaz ábrándozás.
Falus András
-
A korábban objektumként elgondolt, lényegében nyersanyagforrásként, eszközként értelmezett bolygóra többé nem tekinthetünk így, hanem az egy velünk együtt élő és változó organizmus, amelynek részei vagyunk. Társadalmunk alakítója lett a klímaváltozás, a számos nagy volumenû természeti katasztrófa, a számtalan kihalt állat- és növényfaj, melyek mind azt mutatják, hogy az ember nem használhatja büntetlenül, következmények nélkül a bolygót, mert a Föld minderre reagál, velünk és miattunk változik.
-
Az emberiség jó úton halad afelé, hogy elpusztítsa a Földet, amely magának az életnek az alapvető feltétele. Ha a Föld elpusztul, nincs tovább. A klímaváltozás veszélyeit nem a tudósok találták ki, és nem is unatkozó kislányok, akik figyelemre vágynak. Ez a valóság! Az ember, az ő szükségleteivel együtt - mint az élelmiszer előállítása, fûtés, közlekedési eszközök és a komfortos élet - jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygónkra, és bár önellentmondásnak tûnik, magára az emberiségre is. Lehet, hogy ez nagyon kegyetlenül hangzik, de ahhoz, hogy a Föld fennmaradhasson, az emberiség egy részének el kell pusztulnia.
Karin Smirnoff