Ugrás a tartalomra
Egy elromlott gép kicserélése egy újabb modellre jellemzően kevesebbe kerül, mint a javíttatás egy szakemberrel, ami pedig jellemzően olcsóbb, mint amennyibe az kerülne, ha mi magunk kerítenénk alkatrészeket, és derítenénk ki a javítás mikéntjét. Ez a tény önmagában véve garantálja a technológiai zsarnokságot, amelyet nem maga a technológia tart fenn, hanem mindazoknak a tudatlansága, akik naponta használják, és mégsem értik. Ha hiányzik belőled a hajlandóság, hogy tájékozódj azoknak a készülékeknek az alapmûködését és karbantartását illetően, amelyektől függsz, passzívan elfogadod a zsarnokságot, és beleegyezel a feltételeibe: ha a felszerelésed mûködik, akkor dolgozol, de ha a felszerelésed elakad, akkor elakadsz te is. A tulajdonaid fognak tulajdonolni téged.
Kapcsolódó idézetek
-
A technológiák a szó hétköznapi értelmében is cserben hagyhatnak minket, amikor egyszerûen nem mûködnek: a motor nem indul be, vagy a híd összedől. De tágabb értelemben is megtehetik. Amennyiben a technológia lerontja az emberek életminőségét, vagy irányíthatatlanná változtatja a társadalmainkat azáltal, hogy hatalmat biztosít sokféle, ám egyként rosszindulatú (vagy akaratlanul is veszélyes) erőnek, szóval ha mindent egybevetve a technológia károsnak bizonyul, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy egy másik, mélyebb értelemben vall kudarcot, amikor nem képes beteljesíteni a saját ígéreteit. A kudarc ebben az értelemben nem a technológia óhatatlan velejárója; inkább a környezet tehet róla, amelyben megjelenik; a felelős a kormányzati forma lesz, amelynek a hatáskörébe tartozik, illetve a különféle hatalmi hálózatok és ezek technológiahasználati gyakorlata.
Mustafa Suleyman
-
Ha az emberek helyben meg tudják termelni a saját javaikat, a társadalmat hatalmas kiadásoktól kímélik meg, amelyek igen gyakran messze nem állnak arányban a megtérüléssel. Amennyiben sikerül megvalósítanunk, hogy nagy számban éljenek közöttünk egyszerû és önfenntartó emberek, megszabadulhatunk egy jobbára idegesítő és pazarló eljárás nyûgétől. Ha úgy fogjuk fel ezt, mint a reform általános vázlatát, akkor nagyon is igaznak tûnik, hogy a társadalom jelentős területein elterjedő egyszerûbb életmód többé-kevésbé marginálissá tehetné a gépek használatát, és ez talán annak a kivételes embernek is jól jönne, aki tényleg beleadja a lelkét a gépekbe.
Gilbert Keith Chesterton
-
Ha megtörténik a csalás, s te nem tudsz róla, akkor úgy tûnik, nincs is semmi baj, holott ez nincs így. Mert az, aki csal, az változik, titkol, kompenzál, még akkor is, ha nem észrevehető. Csak egy porszemnyi a változás, de mégis változás. S előbb-utóbb sok-sok porszem rárakódik egymásra, s mire észreveszed, már hiába kutatod, mikor és hol került az első a gépezetbe.
Bánsági Ildikó
-
Az emberek nem készülékek. Egy gépben az a tény, hogy bármely pillanatban kihajítható, nem tudatosul, és ettől az még pontosan ugyanúgy mûködik, mint az a gép, amelynek az idők végezetéig bérelt helye van a gyárban. Az emberek magatartására viszont nagyon is hatással van az, ha tudatosul bennük a kiszolgáltatottságuk.
Joris Luyendijk
-
Egy gép, amely nem vesz részt a munkafolyamatban, haszontalan. Ezenkívül áldozatul esik a természeti anyagcsere romboló hatalmának. A vas megrozsdásodik, a fa elkorhad. A fonál, melyet nem szőnek vagy nem kötnek meg, veszendőbe ment gyapot. Az eleven munkának kell ezeket a dolgokat megragadnia, halottaikból feltámasztania, csak lehetséges használati értékekből tényleges és ténykedő használati értékekké változtatnia.
Karl Marx
-
A modern technológia (...) folyamatosan elrejti önmagát a használó elől, így egyre kevesebb esélyünk van megérteni a mûködését. Ha változtatni akarunk azon, ahogy magával a változással megküzdünk, el kell fogadnunk a haladást, és ebben az esetben már nem a technológia természetén, hanem az átláthatóságán kell alakítani.
-
Túlontúl hajlamosak vagyunk arra, hogy a technológiai eszközöket okoljuk azok bûneiért, akik használják őket. A modern tudomány termékei önmagukban véve nem jók vagy rosszak. Értéküket inkább az határozza meg, hogy miként használják őket.
-
Ha a technológiára gondolunk, és hogy elemi veszélyt jelent: ez elég nagy kijelentés, és akkor könnyû azt gondolni, "Oké, itt a telefon a kezemben, görgetek, kattintok, használom. Hol az elemi veszély? Jó, van a szuperszámítógép a képernyő másik oldalán, az agyamra állítva rávett, hogy megnézzek még egy videót. Miért veszélyes ez az életre?" Nem arról van szó, hogy a technológia jelenti a veszélyt, hanem a technológia képességéről, hogy a legrosszabbat hozza ki belőlünk, és ez a rossz jelenti a fenyegetést. Ha a technológia tömeges káoszhoz, felháborodáshoz, modortalansághoz, bizalmatlansághoz, magányhoz, elszigetelődéshez, nagyobb polarizációhoz, több meghekkelt választáshoz, több populizmushoz vezet, eltereli a figyelmet, hogy nem törődünk a valós problémákkal, az a társadalom hibája.
Tristan Harris
-
Minél többet tévéznek az emberek, annál többet költenek, és annál elégedetlenebbek a saját helyzetükkel. Azaz semmi nem változik, de mire felállsz a hétvégén a kanapéról, kicsit kevesebb pénzed lesz, és még nyomorultabbul is érzed magad. A helyzet az, hogy a legtöbb dolog, amitől bizonyítottan jobban leszünk, ingyen van, de legalábbis nem lehet nagyüzemileg gyártani.
-
Az emberek kevésbé erkölcsösek, mint hinni szeretnénk, de ésszerûbbek, mint feltételezzük. (...) A jog ugyan nem tekinti bûnözőnek az embereket, de feltételezi: az vezérli őket, hogy mennyi előnnyel, illetve kárral jár, ha megtartják a jog előírásait. Ha egy áru drágul, kevesebbet vásárolunk belőle. Ha egy bûncselekmény elkövetésével elérhető előnyt tekintjük árunak, és ezen áru bûncselekménnyel való megszerzése drágul, akkor csökkenni fog iránta a kereslet, azaz kevesebbet bûnözünk. A bûnöző - mint minden más megfontolt üzletember - akkor vállalkozik szükségletei bûncselekmény útján való kielégítésére, ha feltételezi, hogy az így várható ráfordításait meghaladja vállalkozásának nyeresége.