Egy festmény ideje - jó esetben - a mindig, a most már örökké. A metafizika.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy nagy festmény nem más, mint az érzelmek párlata. Empatikusan kezet nyújt az embernek, és átvezeti a múlt meg a körülmények útvesztőjén.
2. Ironikus módon a fénykép számomra mulandó. Tökéletesen megörökít egyetlen pillanatot, míg a festmény az örökkévalóságot.
3. A mûvészet az örökkévalóság, a mindig időszerûtlen időszerûség szimbóluma. George Calinescu
4. Minden fotográfia időparadoxon. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság. Fényképezni nem más, mint kivonni a valóságból az időt egy pillanatra, majd visszaadni ezt a pillanatot az időnek. Bartis Attila
5. A folyni látszó idő: maga az élet. És az állókép: a halál. Müller Péter
6. A festészet is kombinatív mûvészet. Analogikus, metaforikus. Utalásokkal és jelképekkel teli, mint a pszichológia.
7. Ez a lényege a festésnek. Olyannak képzelheti közben az ember a világot, amilyen szeretné, hogy legyen.
8. Nem tudom, miként, de lehetséges, hogy egy festmény mindig ugyanaz, mégis valahányszor ránézünk, teljesen más. Jandy Nelson
9. Vannak időalapú mûvészetek. A film, a zene, a színház, mind időalapú mûvészet. Van eleje, közepe és vége. Az elejétől kezdve figyelned kell. Ahhoz az időszakaszhoz vagy kötve. Csak ily módon tudod átélni. De van a festészet. Nincs eleje, nincs közepe, és nincs vége. Azt látod, amit szeretnél, és akkor, amikor szeretnéd. Nincsenek korlátok. Egyszerûen csak ott van.
10. A természet festése elgondolkodtató, hiszen maradandóan ott van és ott is marad az ember szeme előtt. (...) Talán arról van szó, hogy némely festők a természetnek azokat a titkait látják meg, amelyek a futó pillantás előtt rejtve maradnak.