Egy ifjú hős a harcban elesett: Barátai sajnálták egy keveset; Gyászolta kedvese négy hosszú hét, Húga egy évig, anyja amíg élt. Egy másik ifjú a harcból megtére: Előbb barátinál mulat kedvére; Majd szeretőjének borul keblére; Aztán megnézi mit csinál testvére; Õsz anyját is meglátogatja végre.

Kapcsolódó idézetek

1. Meghalni könnyû. A halottak békére lelnek. De az igazi hősök azok, akik tovább küzdenek.
2. Hős az, aki okosan és bátran halt meg, közelebb hozva a győzelem óráját. De kétszeresen hős az, aki le tudta győzni az ellenséget és életben maradt!
3. Dühös vagy... megértelek! Az apád egy hős, és nem csak a világ előtt, azért, amit tett, hanem a te szemedben is. Soha nem léphetek a helyébe! Csak tudod... szeretem anyádat! Olyan, mint egy angyal, aki leszállt hozzám, hogy felébresszen annyi év után, és esküszöm, én nem tudnám megbántani. Vigyázni fogok rá! Én nem lehetek az apád, de anyád hőse leszek addig, ameddig elfogad engem.
4. Aki életét és halálát adja szerelméért: az vagy elmebeteg, vagy eszményi hős. Hős az érző lelkek előtt, elmebeteg az okos emberek előtt. Eötvös Károly
5. Eljön-e újra, mi elmúlt rég, Álom volt-e a szép remény, Lobban-e még az a gyertyafény, Az elesett Hősökért? Mert az a nép még mindig él.
6. A hősök sem győznek mindig. Néha veszítenek is, de harcolnak tovább, és mindig talpra állnak. Nem adják fel. Ezért lesznek hősök. Cassandra Clare
7. Szép a szerelem, de két távoli csók között sokszor meggyûlöli a férfi a nőt, s a nő a férfit, akit szeretett. Ha nem lett volna köze hozzá, eszébe se jutna gyûlölni. De így gyûlöli, mert nem maradhat meg benne tisztán az emlék hálája. Szabó Lőrinc
8. Háború. Mindig lelkesedéssel kezdődik, akár a szombat esti meccs vagy az első randevú. De a háború igazi arcát akkor látod, amikor haldokló bajtársadat karjaidban tartva örülsz annak, hogy élsz.
9. Még a világon se voltam én, már akkor jóban voltam veled, Hónapokon keresztül nem engedtem el a kezed, Már akkor óvtál és megvédtél a bajtól, Te voltál az (első) hős, aki csak miattam harcol, Teltek a hetek, lassan elindultam járni, Te boldog voltál, mikor meghallottál kiabálni, Mikor az első szó elhagyta a számat, A karjaid jelentették a pihe-puha ágyat.
10. Álmodsz. Mély álomba zuhansz és valaki besétál, valaki, aki meghalt, valaki, akit szerettél, egy apa, egy anya, egy barát, és boldog vagy, hogy életben látod őt, boldog vagy, hogy beszélhetsz vele, hogy elmondhasd, amit sosem volt esélyed elmondani neki. De mikor felébredsz, és a személy, akit szerettél, még mindig halott, újra meg kell gyászolnod őt.