Ugrás a tartalomra
Egy régi szerelem
vacog utánam.
Sietésemben elmaradt az úton.
Most hallom valahonnan,
megállok,
a torkomban befelé zokog a világ.
Kapcsolódó idézetek
-
A torkom összeszorul,
járni alig bírok.
Az útra napfény borul,
ha rád gondolok, sírok.
Vad Fruttik
-
A torkom összeszorul,
Járni alig bírok,
Az útra napfény borul,
Ha rád gondolok, sírok.
Nincs már miben hinnem,
Ráuntam a tájra,
Nekem senkim sincsen,
Most látsz utoljára.
Vad Fruttik
-
Fuldokolok a tavaszban.
Fáj a szívem, hogy tavasz van.
Hát mégis föltámadt a rég volt?
Csöndesen rám szédül az égbolt.
-
Most már járom kálváriámat,
Volt arcok utánam köszönnek
S vén szívemre, míg botorkálok,
Kegyetlenül, gúnyosan jönnek
Új szerelmek s még fájóbb könnyek.
Ady Endre
-
Vannak dolgok, mik hiányoznak, érzem,
És néha rád gondolok, álmodozom ébren,
Hogy milyen jó is volt egykor. Szorít a szívem.
Az élet megy tovább, és nekem is tovább kell lépnem.
-
Hallgatom a szívem. Ha majd egyszer megáll és elszakad a testemtől, az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot.
Fekete István
-
Valami van a levegőben; mintha a világ duzzogva kelletné magát. Elég odavetni egy jó szót, és nyakadba borul.
Márai Sándor
-
El vagyok veszve, azt hiszem.
Hallom, amint fölöttem csattog,
ver a szivem.
József Attila
-
Ahol egykor te voltál, most lyuk tátong,
és valahogy folyton körbe-körbe járom
nappal, s éjszaka belecsúszom. Pokolian hiányzol.
Edna St. Vincent Millay
-
Kattog a vonat lassan, lassan,
Letûnnek kedves, régi tájak,
Nincs zug, hol lelkem zokoghasson,
Ezek a tájak ó be fájnak;
Eljön-e még - emléketek?
Juhász Gyula