Egyikünk sem képes fölfogni, hogy végtelen hosszú időn keresztül nem létezünk majd. Furcsa, milyen gyötrelmes számunkra ez a gondolat, holott azt tökéletes egykedvûséggel vesszük tudomásul, hogy végtelenül hosszú idő előzte meg a létezésünket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az idő végtelen, az idő rajtunk kívül létező, nem fogyhat el, nem veszíthetjük el, nem állíthatjuk meg. Velünk vagy nélkülünk, az idő halad.
2. Az ember azt gondolná, hogy a világ egyszerû, de hirtelen megtelik elképesztően érdekes dolgokkal, amiket sohasem fog megismerni. Még akkor sem, ha nagyon hosszú ideig él. Terry Pratchett
3. Szánalmas, mennyire képtelenek vagyunk együtt élni azzal, amit nem értünk meg. Elkeserítő, milyen égető szükségünk van arra, hogy mindent felcímkézzünk és tisztázzunk és részekre szedjünk. Akkor is, ha nyilvánvalóan megmagyarázhatatlan. Chuck Palahniuk
4. Az élet más. Sosem olyan, mint amilyennek képzeljük, és nem is olyan, mint amilyennek megéljük. (...) Ha jobbnak éljük meg, mint amilyen, akkor majd kijózanít egy váratlan pillanatban. Ha rosszabbnak, arra ébredünk, hogy az sem tart örökké. Vagy ha mégis, azt már nem érjük meg. Bolgár György
5. Ha egyszer feltárult előttünk az igazság látványa, rettenetesen sekélyesnek fog feltûnni addigi világunk. Abban a látványban se logikus nincsen, se logikátlan. Se jó, se rossz. Minden eggyé van benne olvadva. És a fúziónak mi magunk is részesei vagyunk. Túllépünk a testünk szabta kereteken, létezésünk metafizikaivá válik. Intuíció lesz belőlünk. És miközben ez csodálatos érzés, bizonyos értelemben reménytelen is. Mégpedig azért, mert szinte a legeslegvégén megvilágosodik előttünk, mennyire jelentéktelen, mennyire mélységet nélkülöző volt eddigi életünk. És elborzadunk, hogy miként voltunk képesek egyáltalán elviselni. Murakami Haruki
6. Abból adódnak a problémák, hogy az idő végtelen, a létünk viszont véges, ami szomorú, de tény. Pataki Éva
7. Létezésünk ideje, bármennyit is aggodalmaskodunk miatta, ajándék: mindenféle ellentételezés nélkül kapjuk, mégpedig anélkül, hogy bárki bármit is kérne érte cserébe. Hosszától függetlenül olyan örökség ez, amely feltétel nélkül lett ránk bízva. Mindannyian felpanaszoljuk az idő múlását, és szorongunk a gondolattól, hogy létezésünk túl hamar véget érhet. De mindeközben elfelejtjük: semmit sem kellett tennünk azért, hogy belépjünk az egymást követő nemzedékek idősorába. Guido Tonelli
8. Bár kiválóan el tudjuk képzelni a jövőt, azt nem láthatjuk előre, miként alkalmazkodunk majd hozzá. Hihetetlennek tûnhet, hogy idővel megszokhatjuk az életünkben bekövetkezett változásokat, alkalmazkodhatunk a sérülésünkhöz, és esetleg nem is találjuk olyan borzalmasnak, mint egykor gondoltuk. Dan Ariely
9. Ameddig a folytonosan előrehaladó időben hiszünk, addig minden csak idővel válik valamivé ahelyett, hogy minden időben csak úgy egyszerûen létezne. Az időn túl mind egyek vagyunk. Richard Bach
10. Ha elhisszük, hogy végtelenek a lehetőségeink az életben, azzal csak elhárítjuk magunktól a rettenetes igazságot, miszerint élni annyit tesz, mint előrefelé mozogni az időben, miközben egy belső óra ketyeg bennünk az utolsó, végzetes pillanatig. - Megszületünk, élünk, meghalunk, s hogy eközben milyen döntéseket hozunk, a mindennapos gyötrelmeink végül mit sem számítanak.