Ugrás a tartalomra
Egyszer biztos lesz egy rossz nap. Rossz nap a férgeknek, akik bélszínt zabálnak. Látom a vérüket a holdon. Puskákat és fáklyákat látok. Látok egy lidércet, amely jár és beszél.
Kapcsolódó idézetek
-
Lássuk, hogy én hogy vagyok. Feltételezem, hogy nem vagyok a legjobb állapotban. Ha jól megnézem a szívemet, kiderülhet, hogy hemzsegnek rajta a férgek, rágják szorgalmasan, mondogathatom a végtelenségig, hogy alapvetően jól vagyok.
-
Nap napra, évre év, csonton hús, bőr, izom, vér
A vén test férgek szánalmas tanyája végül
De amíg reggel nem a végre ébred, bízik, remél, vár,
És a végén a régi romjain egy új világ épül fel.
Tankcsapda
-
A gonosz meglepő dolgokat mûvel. Egyszer csak megfordul, mondván: "Félreértettél" - s lehet, hogy valóban félreértetted. A gonosz fogja magát, és az ajkaidba költözik, még harapdálhatod is, és tessék: ez az új száj, amely minden eddiginél engedelmesebben simul a fogsorodhoz, kimondja - magad is elámulsz rajta - a jó szót.
Franz Kafka
-
A furcsa dolgok azért mégis inkább a szûk esztendők előjelei. Talán nem hallottak róla? Ha a békák sorokban vonulnak a főutcán, ha az égből az esővel bogarak is hullanak, ha a tyúk kukorékol hajnalban, ha bármelyikkel találkozol ezek közül, szerencsétlen év elé nézel.
Jü Hua
-
Jóság volt? Gyöngeség? Nem értem.
Félsz? Gőg? Szemérem? Nem tudom.
Talán csak undor. Jól van így is.
Megnyugszom. Ámen. Úgy legyen.
Inkább egyenek meg a férgek
Mint hogy a férget megegyem.
Karinthy Frigyes
-
Élet ez?! Ez?! A harag, gyûlölet, gonoszvágy? Ezek a szánalmas vonások főként a lidércekre jellemzőek, akik abszolút nem tekinthetők sem élőnek, sem embernek. Egy Fulghum nevû író szerint nem az élet értelme a fontos, hanem az életben rejlő értelem.
Vavyan Fable
-
Itt - szívem mellett, itt rágja egy féreg... Érzem, mint mardossa azt... A halált én magammal hordom! - Szárazak szemeim, mint a mező az aszály idején! Orcám sárga, mint az érett kalász. Érlelődöm én is a betakarításra. Lehullott testem, mint a megszedett szőlőtő. Közel van a lemetszés ideje. Légyen meg a te akaratod.
Kármán József
-
Lassan mindenki jobban tud már rólam mindent nálam, én
Köpök rátok, nesztek, itt van a véres nyálam,
Mennyi nyomorult patkány, mennyi szánalmas féreg,
A sötétben haldokoltok, közben én a Fényben élek.
Tankcsapda
-
Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél,
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Mihai Eminescu
-
Megesett már, hogy beleharapott egy szép, piros almába és a magház mellől egy undorító féreg nézett vissza? Sok ilyen ember van manapság. Azt kell hogy mondjam, egyre több.
Agatha Christie