Ugrás a tartalomra
Élet ez?! Ez?! A harag, gyûlölet, gonoszvágy? Ezek a szánalmas vonások főként a lidércekre jellemzőek, akik abszolút nem tekinthetők sem élőnek, sem embernek. Egy Fulghum nevû író szerint nem az élet értelme a fontos, hanem az életben rejlő értelem.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy olyan ember, aki tele van félelemmel, csak gyûlölni tud - a gyûlölet a félelem természetes következménye. Aki tele van félelemmel, tele van haraggal is; aki tele van félelemmel, az inkább az élet ellen van, mint mellette. Számára a halál tûnik az egyetlen megnyugvásnak. A félelemmel teli ember önpusztító, életellenes. Számára az élet veszélyesnek tûnik, mert ahhoz, hogy élj, szeretned kell.
Osho
-
Az emberi szörnyetegek élete sivár. Egyetlen, megszállott vágy hajtja őket, minden más csak annyira fontos, amennyire hozzájárul a vágy kielégítéséhez. Az emberi érzések oly lassan mosódnak ki lelkük szövetéből, hogy szinte már csak akkor vesszük észre hiányukat, amikor teljesen eltûntek. A lélek nem hal el, amíg él a test. Rohamok kísérik a lélek haláltusáját: érzelgősség, szánalom, túlzott erkölcsi érzékenység, felesleges és esztelen hősiesség.
-
Állati Élet - micsoda komor misztérium! Gondolatok és néma kínok felmérhetetlen világa. Az egész természet tiltakozik az ember barbársága ellen, aki félreérti, aki megmagyarázza és aki megkínozza a neki alárendelt testvéreit. Élet, halál! A mindennapos gyilkolás, amit az állatokkal való táplálkozás jelent - ama súlyos és keserû gondok kérlelhetetlenül ott lebegnek az elmém előtt. Gyászos ellentmondás. Bárcsak létezne egy másik szféra, ahol ez az alantas és kegyetlen végzet elkerül minket!
Jules Michelet
-
Egyszer biztos lesz egy rossz nap. Rossz nap a férgeknek, akik bélszínt zabálnak. Látom a vérüket a holdon. Puskákat és fáklyákat látok. Látok egy lidércet, amely jár és beszél.
Stephen King
-
Csak ne lenne olyan gyönyörû a világ! A hajnalok! A víz, az erdő! A növények, az állatok! S közben minden nyomorúságukkal, ne lennének olyan érdekesek az emberek!
Márai Sándor
-
Az élet valójában csata. A gonosz arcátlan és erős. A szépség varázslatos, de ritka. A jóság hajlamos arra, hogy gyenge legyen. Az ostobaság gyakran pökhendi és kihívó. Magas helyeken gyakran hülyék ülnek, az értelmesek pedig lent, és az emberiség többsége boldogtalan. De ez a világ - bár olyan, amilyen - nem valami rossz illúzió, nem fantázia szüleménye, nem rémálom. Újból és újból és örökre ráébredünk erre. Nem felejthetjük el, nem tagadhatjuk le, nem szabadulhatunk meg tőle.
Henry James
-
Nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok a szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok, mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele, de hiába próbálom, nem tudok segíteni rajtok, ameddig ők nem kívánnak segíteni magukon. S az ember nem tehet egyebet, mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép.
Wass Albert
-
Azt mondják, hogy vannak jelentőségteljes kudarcok és vereségek, amelyek erősebbé tesznek. Tudod, hogy mit jelentenek ezek? Az élőlények számára a győzelem az élet, és a vereség a halál. Ez túlzó példa, de az emberekben megmaradt ez az ösztön. Azok, akik ismerik a vereség rettenetét, éheznek a győzelemre.
-
A szépség nem tárulkozik fel olyan embereknek, akik nem szomjúhozzák vagy félreértelmezik az igazságot. A szellem mélységes hiánya jellemzi az olyan embert, aki nem képes befogadni, hanem csak bírálni tudja a mûvészetet. S miután nem tud és nem akar létezése céljáról és értelméről gondolkodni, e magasabb értelmet gyakran vulgárisan egyszerû felkiáltással helyettesíti: "Nem érdekel!" "Nem tetszik!"
Andrej Tarkovszkij
-
Miféle szörnylény hát az ember? Micsoda eddig nem volt teremtmény, szörnyeteg, zûrzavar, micsoda ellentmondás, a természet milyen csodája? Mindenek bírája és ostoba földi féreg; az igazság letéteményese és a bizonytalanság, a tévedés kloákája; a mindenség dicsősége és ugyanakkor hulladéka.
Blaise Pascal