Ugrás a tartalomra
Elmehetsz már házam előtt,
Nem vigyázlak, mint ezelőtt,
De ezelőtt vigyáztalak;
Szívem újult, ha láttalak.
Kapcsolódó idézetek
-
Azt mondtad, jól vigyázol rám,
elhittem, mégis itt hagytál!
Már régen nem vigyázol rám.
Azt mondtad, bújj közel hozzám,
nem érhet semmi itthon már.
Túl régen nem vigyázol rám.
-
Ha legközelebb látlak,
Már nem figyelek rád,
Nem fordulok utánad,
Megyek csak tovább.
Kovács Kati
-
Ha hallom is már nevedet,
Nem változik színem;
Ha látlak is már tégedet,
Nem vér jobban szívem:
Meghûlt bennem
Első tüzem,
Már lecsendesedtem.
Révai Miklós
-
Változnak az idők, vele változok én is,
mással voltál tegnap, de én akarlak mégis.
Ha megbántad, mit akkor tettél, ne félj a mától,
nincs baj, csak ha érzed, hogy a szíved most vádol.
-
Én azt hittem, nem szeretlek,
de az emlékek szemembe nevetnek,
szépek és fájnak, előlük elszaladok,
már magam sem tudom, hogy mit akarok.
-
Ha látnám a fényed,
Jobban nem vágynám.
Ha tudnám, hogy érzed,
Akkor sem bánnám,
Hogy épp úgy, mint mások,
nem láthatlak már.
Ha a szívemben tudlak, az több annál,
ami jár.
Ismerős Arcok
-
Elhagylak, s lépteim megint mögéd szegődnek.
Mert nem szerettem én még senkit így előtted,
és nem tudok utánad szeretni senki mást.
Varró Dániel
-
Amikor a szemedbe nézek, úgy érzem, végre valódi otthonra találtam. Minden egyes szavaddal egyre jobban biztonságban érzem magam. Az eddig bennem élő magányt számûztem a szívemből, és átvette a helyét valami meleg érzés.
-
Félig én már át vagyok.
Úgy nézz rám, ha elmegyek,
Látsz-e újra engemet,
Azt te már nem tudhatod.
Nagy Endre
-
Eszembe jut, amit felejtett,
Fölemelem, amit elejtett,
Megőrzöm, amit eltapos,
Vigasztalom, ha bánatos,
Nem búsitom, mikor nevet,
Azt emlitem, akit szeret.
Ignotus