Elménk képes versenymûveket, városokat és relativitáselméletet létrehozni, ezzel szemben néha ötpercnyi fájdalmas tépelődés sem elég neki ahhoz, hogy eldöntse, melyik csipszet vásároljuk meg.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak dolgok, amelyeket csak fele elménkkel kell hinnünk, a másik felét szabadon kell tartanunk, hogy szükség esetén az ellenkezőjüket is befogadhassa. Bernard le Bovier de Fontenelle
2. Elképzelhető, hogy ha valamit megtanulunk, másvalami kiesik a fejünkből. Jenny Erpenbeck
3. Nem lenne jó, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk, a vélemények különbözősége teszi lehetővé például a lóversenyt is. Mark Twain
4. Az észérvekkel ellentétben megérzéseink változhatnak, mégsem keveredünk igazi önellentmondásba.
5. Megveheted egy ember idejét, megveheted egy adott helyen való fizikai jelenlétét, órabérért szakszerû izommozdulatainak meghatározott részét. De lelkesedést nem tudsz vásárolni. Kezdeményezőkészséget sem. A szív, az ész, a lélek odaadását sem. Ezek nem megvásárolhatók, csak elnyerhetők.
6. A tudat drága mulatság: lelassítja a gondolkodást; az emberi elme komplexitása viszont olyan sokféle gondolat kialakítására, tárolására, szerkesztésére alkalmas, hogy a leghelyesebb választás érdekében a döntési folyamatot megéri lelassítani. Csányi Vilmos
7. Csak egy apró különbség van aközött, hogy valamit megteszünk vagy sem, de a választás elképesztően különböző eredményre vezethet. Tina Seelig
8. Arról nem dönthetünk, ér-e bennünket fájdalom, de arról igen, szenvedünk-e.
9. Az ítéletben az ember többnyire téved; az idő, olykor késő idő érleli meg azt, s valamint nem egy, úgynevezett kis embernek élete - nyer olykor századok múlva fontosságot, mint talán első kereke a még feltalálandó gépnek: úgy korunkig annyi nagyságot higgasztott le a történelem s tudomány, hogy méltán lehet az emberi ítélet ingatagságán aggódnunk. Jósika Miklós
10. Ó, igen, a hatalmas elméletek megnyugtatják az embert, és ha úgy érezzük, hogy csúszni kezdünk a reménytelenség felé, össze kell hoznunk valami hatalmas elméletet a minket körülvevő semmiről, és akkor majd nem csúszni fogunk, hanem lógunk a magunk barkácsolta állványzaton, ami ugyanolyan értelmetlen, de túlságosan aprólékos, hogy csak úgy legyinteni lehessen rá. Anne Rice