Ugrás a tartalomra
Előbukkanok az álomból, ebből a csodálatos világból, amelyben nem mindig vagyunk ugyanazok, ahol esetleg eláruljuk azokat, akiket különben sohasem árulnánk el, ahol hőstetteket viszünk véghez, repülünk, ahol a halottak élnek, az élők pedig meghalnak. Mintha a világ túlfelét látnánk, egy másik változatot, mintha valaki arra akarna emlékeztetni bennünket, hogy nem azok vagyunk, akiknek lennünk kellene, hogy az életnek ezer és ezer oldala van, és hogy - sajnos, vagy istennek hála - sosincs késő új vagy váratlan irányba indulni.
Kapcsolódó idézetek
-
Világunk, mely tele van különböző típusú búcsúzásokkal, elválásokkal, szakításokkal, olyan, mint az ég, mely folyamatosan megújulva, mindennap más képet mutat - és én nem szeretném elfelejteni egyetlen változatát sem.
-
Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk, sokáig itt leszünk,
Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok, és néha szenvedünk,
Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk,
Hiszen van még időnk, azért se változunk.
Demjén Ferenc
-
Nem tehetünk úgy, mintha a világ ott kezdődne és érne véget, ahol mi meghúzzuk a határt. Néha tudomásul kell vennünk, hogy a világ, talán nemszeretem módokon, átnyúlik az életünkbe, és olyankor vállalnunk kell a kihívást.
-
Nemcsak azok az utak léteznek, amelyeket megszokásból választunk. (...) A világnak (és így saját magunknak is) még számos, számunkra eddig ismeretlen aspektusa van, amelyek bármikor megmutatkozhatnak előttünk, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és fürkésszük titkaikat.
Boldizsár Ildikó
-
Van egy álom, ami sosem ér véget. Ebben Isten magához ölel mindannyiunkat, és mi egyszer végre felébredünk halottainkból mindannyian (...). Úgy ébredünk, és úgy látunk majd mindent, amikor eloszlik a homály, színről színre, ahogy eddig még sohasem.
Kubiszyn Viktor
-
Az élet valójában csata. A gonosz arcátlan és erős. A szépség varázslatos, de ritka. A jóság hajlamos arra, hogy gyenge legyen. Az ostobaság gyakran pökhendi és kihívó. Magas helyeken gyakran hülyék ülnek, az értelmesek pedig lent, és az emberiség többsége boldogtalan. De ez a világ - bár olyan, amilyen - nem valami rossz illúzió, nem fantázia szüleménye, nem rémálom. Újból és újból és örökre ráébredünk erre. Nem felejthetjük el, nem tagadhatjuk le, nem szabadulhatunk meg tőle.
Henry James
-
Egy ponton talán elfogadjuk, hogy az álom rémálommá vált. Azt mondjuk magunknak, hogy a valóság jobb. Meggyőzzük magunkat, hogy jobb, ha nem álmodunk egyáltalán. De a legerősebbek közülünk, a legmeghatározóbbak, kitartanak az álmaik mellett. Vagy egy új álom előtt találjuk magunkat, amire nem is számítottunk, és felébredve minden ellenére reményt érzünk. És ha szerencsések vagyunk, ráébredünk, minden ellenére, az életünk ellenére, az igazi álom az, hogy képesek vagyunk álmodni.
-
Az életút ezerféleképpen alakulhat, de nem szabad elkeseredni. Olyan nincs, hogy nincs kiút. Mindig jön egy újabb lehetőség, csak észre kell venni, mert ha túlságosan magunkba roskadunk, akkor elmegyünk az alternatívák mellett, és csak utólag esik le, hogy hopp, ott mintha lett volna valami.
-
Az álmodás... mindig kell... Ha boldogok vagyunk, azért, hogy boldogságunk még színesebb, szebb, gazdagabb legyen, s ha boldogtalanok: azért, hogy legalább addig, amíg álmodunk, ne gondoljunk a boldogtalanságra. (...) Az álom a szárny, amellyel átrepülünk a lét szakadékai felett.
Bozzay Margit
-
Bár új élet kezdődik nekünk, amit már nagyon vártam, de nem múlhat el az, ami történt. A csodálatos és megismételhetetlen dolgok nem tûnnek el úgy a semmibe.
Zakály Viktória