Ember igen későn, olykor hamar érik, egészen Nem soha; és ha megért, föld kebelébe lehull.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember egy kicsit olyan, mint a gyümölcs: az egyik túl korán elfonnyad, a másik csak sokára érik be igazán.
2. Az embernek túl későn jön meg az esze és túl hamar öregszik meg. Mike Tyson
3. A jó mindenkor elkésve jön, mindig későn készül el, amikor az ember már örülni sem tud neki istenigazában. Thomas Mann
4. Az ember egyszer elkezdi komolyan venni a sorsát... De akkor már késő rádöbbenni, hogy képtelen változtatni rajta. Szilvási Lajos
5. Az ember először azt mondja, hát jó, messze nem tökéletes, de elmegy, aztán meg hozzászokik. És egy napon arra ébred, nem is érti, hogyan romlott így el minden. Patrick Ness
6. Az ember belecsöppen az életbe. Megmondják neki a szabályokat, de az első alkalommal, ha valami hibán rajtakapják, végeznek vele. (...) Ezzel számolni kell. Várj sorodra. Előbb vagy utóbb meghalsz te is. Ernest Hemingway
7. Nehéz megmondani, mikor virágzik ki a szerelem. Egy nap felébred az ember, és hirtelen kihajtott teljes pompájában. Ugyanígy hervad el, egy nap hirtelen már túl késő. Fredrik Backman
8. Az ember csak addig zuhan a mélybe, amíg földet ér, a magasságokat tekintve azonban nincs határ.
9. Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltûnhet egyszer. Robert Merle
10. Nem tud mindent az ember, sosem fog mindent tudni, de olykor képesek vagyunk azt hinni, hogy igen, talán mert abban a pillanatban nem fér több a lelkünkbe, tudatunkba, elménkbe, abba, hívjuk bárminek, ami apránként többé-kevésbé emberré tesz. José Saramago