Én még ott tartok, hogy minden évben kivonom magam a karácsonyfa-hisztériából. Nehogy már miattam leöljenek a gyökeréről egy gyönyörû, eleven fenyőfát! Aztán boldogan csomagolgatom az ajándékokat, és csak a többedik díszes papírtekercsnél jut eszembe, hogy na, vajon ezeket mégis miből, hány fa élete árán csinálták?!

Kapcsolódó idézetek

1. Arra gondoltam, nem veszek többé haldokló kis fenyőfát még hátralevő karácsonyaimra, csak egy ágat, hiszen amiért veszem a kis fákat s a kis gyertyákat, az emlékezés és a szeretet lángja nem bennük, hanem énbennem, magamban van. Fekete István
2. Fiatalon elkezdtem számolni, hány karácsonyfát tudok még magamnak venni. Már akkor elájultam attól, hogy milyen keveset, most meg pláne. Ugyan hány karácsonyfa és hány karácsonyi vacsora lehet még bennem? Gálvölgyi János
3. Az élet rákényszerít bennünket arra, hogy feldíszítsük a gondolatainkat, mint egy karácsonyfát, s közben megfeledkezünk arról, hogy a fenyő díszek nélkül a legszebb!
4. Egy karácsonyfa, amelyet magam csináltam, az egész multamat, mindent, ami az emlékeimben kedves, meghitt és kellemes, jelentheti a számomra, de mit kezdjek egy fával, amelyet idegen emberek csináltak meg anélkül, hogy ismertek volna engem? Végignézek rajta, mint egy kirakaton, de semmivel sem érdekel jobban, mint az ott kiállított idegen holmik. Sztrakoniczky Károly
5. Minden karácsony újabb ajándék, újabb meglepetés. És mennyi karácsony volt már. Mennyi karácsonyom. És mennyi ajándék. De még soha ilyen csodálatos. Soha olyan kedves, drága, mint az, amit ma, ezen a karácsonyon kaptam. Egy ajándékot, amit soha nem feledek. Egy egyszerû, mégis gyönyörû ajándékot. Egy könnycseppet. Ami a szemed sarkából bújt elő. Csitáry-Hock Tamás
6. Hát bizony, nem is volna jó, ha mindnyájunkat egy fából faragtak volna. De nagyon bánt, ha azt látom, hogy valaki nem él teljes életet. Én minden percet élvezek, és szeretném, ha mások is így éreznének. Sokan mondják, biztos halálra unom magam, amiért évszámra itt töltöm az időt, a világ végén. Szó sincs róla, mondom én. Mindig elfoglalt vagyok és mindig boldog! Agatha Christie
7. Átláthatjuk később, hogy az, miáltal fiatalságunkban boldogok valánk, mind hiábavaló, de vajon, ha a karácsonyfa gyertyái eloltattak, az édességek s játék, mely ágain függött, leszedetett, s a gyermek látja, hogy mi oly reményzöldnek látszott, csak tû, melynek mindenikén megszúrhatja magát, nem néz-e vissza újuló gyönyörrel az estvére, melyen oly boldog volt? S nem vagyunk-e hasonló gyermekek mi is? Minden, minek életünkben örültünk, múlékony, de az öröm maga nem tûnik el nyom nélkül. Eötvös József
8. A karácsonyba vetett hitet még sokáig őriztem, szerettem volna hinni varázsában; emlékeim között szerepelt néhány hócsikorgású, gyanta- és gyertyaszagú, örömteli karácsony, de már nagyon a múltban, talán hamis emlékként, melyet az ember csak kitalál, hogy vigasztalja magát, ám valójában soha nem élte át; de én őrizgettem magamban ezeket a karácsonyokat, amikor mindenki jó volt a másikhoz, és kerestük egymás örömét.
9. Karácsonyfa, karácsony! Nincs is szebb a világon! Csilingel a csengettyû: "Szép vagy fenyő, gyönyörû!" Donászy Magda
10. Az alumíniumból készült szimmetrikus, rózsaszín karácsonyfák tökéletes sorozatgyártmányok, ám nem kifejezetten hívogatóak. Kétségtelen, hogy a kivágott lucfenyő változatainak vannak hátrányai: telehintik a padlót tûlevelekkel, gyantát eresztenek, ami ráragad az ember kezére. De eredeti illatot és melegséget árasztanak, amire a mûfa nem képes. Így van ez az emberekkel is. A sebezhetőség jóval megnyerőbb tulajdonság, mint a látszólagos tökéletesség.