Ugrás a tartalomra
Én szeretnék alkotni csodásat és
Ezer gyönyörût, szépet meg nagyot
S aztán meghalni: Mert én a
Mámor vagyok.
Kapcsolódó idézetek
-
Én az örömtől akarok meghalni,
Mit a sok kín után nem fogok elbírni.
De ha ily szép halál nem jutna számomra,
Átokkal, szitokkal szállok a pokolra.
-
Szeretném, ha valakinek
én lennék az öröm s bánat, -
szeretném, ha valakinek
oly szép lennék, mint anyámnak.
Páskándi Géza
-
Akarom, hogy te legyél a minden;
az élet és a leggyönyörûbb halál.
-
Azt akarom, hogy az élet s az emberek gyönyörûek legyenek, szeretetet, örömet keltsenek, és csak azt gyûlölöm, ami gátolja ezt.
Ivan Alekszejevics Bunyin
-
Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.
Ady Endre
-
Leszakítani a szépséget, bárhol teremjék is, és megajándékozni vele a közelemben lévőket. Ezért vagyok a világon.
-
Mit akarok? Mi vagyok? Mit követelek a természettől? Minden ok rejtett, minden vég megbízhatatlan; minden forma végtelen, minden tartalom határos... érzem, hogy létezem, csak azért, hogy fékezhetetlen vágyakban felemésszem magam, hogy átadjam magam egy fantasztikus világ csábításainak, s azután érzéki varázsba ejtő játékai alatt megtévesztve összetörjek.
Liszt Ferenc
-
Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzésemen! Kinyílni, szeretni, élni! Nem hős akarok lenni, hanem jó.
Pilinszky János
-
Mert én vagyok az első és az utolsó
Én vagyok a nagyra becsült és a megvetett
Én vagyok a szajha és a szent
Én vagyok az anya és a leánygyermek
Én vagyok anyám karja
Meddő vagyok, és számtalan gyermekem van
Én vagyok az asszony és a hajadon
Én vagyok, aki világra hoz, s aki soha nem szült
Én vagyok a vigasz a szülési fájdalmakban
Én vagyok a feleség és a férj
És engem a férjem teremtett
Én vagyok az apám anyja
Én vagyok a férjem húga
És ő az én eltaszított fiam
Mindig tiszteljetek
Mert én vagyok a gyalázatos és a nagyszerû.
-
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.
Petőfi Sándor