Engem, uram, Annyit pofozott a piszok világ, hogy Keserûségemben már azt se nézem, Hol ártok neki.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs nagyobb keserûség annál, mint ha öregen látjuk, hol rontottuk el az életünket. Hubay Miklós
2. Én magamról nem is beszélek. Hiszen, hiszen tudom régóta már, hogy patakzó, nyílt sebe vagyok a szívenszúrt, a nyomorult világnak. Dsida Jenő
3. Ez a világ már nagyon szûk nekem Nem találom benne régi helyem Ez az út biztos a pokolba megy. Bikini
4. Le is tört végképp minden büszkeségem, Jégember lettem, fáradt, elkopott, Nincs eszmény, mely még tettre lelkesítsen, Nem bánom, a világ bármint forog. Ady Endre
5. Be szégyellem, be restellem, hogy élek, mikor maholnap mindenkim halott. Éjjel-nappal kifolyt szemmel tekint rám egy-egy szegény halálbarángatott. Jékely Zoltán
6. Már nem vagy az nekem, aki voltál. Már másnak vagy az. Számomra egy nő lettél a sok közül, valami hiányzik belőled, bár tudnám, mi az. De lehet, hogy csak az a baj, hogy már nem szeretsz, nem ragyog rám a lelked, ezért számomra is érdektelenné váltál. Csak azt nem tudom, miért vagyok ilyen csalódott. Talán mert adtál egy büdös nagy pofont az egómnak. Hogy még rám sem lehet örökkön-örökké várni. Szurovecz Kitti
7. Keserû dolog, ha az embernek deres fejjel kell beismernie elkövetett hibáit. De még keserûbb, ha már arra sincs ereje, hogy jóvá tegye. Leonyid Leonov
8. Hirdettem: van utam külön a világ zavarában s örömében, de gyöngeségem most elárult, s nem élhetek, csak arcod közelében. Csoóri Sándor
9. Pontos vagyok, uram, és a pontosságom nagy hibám. Csalódásra vagyok ítélve a pontatlan emberek világában.
10. Nem figyeltél rám uram s látod mibe keveredtem