Éppoly tudománytalan, mint filozófiátlan dolog meglepődni azon, hogy ellenszenves légkörben bizonyos rendkívüli szimpátiák nem születnek. Annyi ez, mintha így szólnék: nem tudom megállapítani, van-e köd, mert nem elég világos a levegő; vagy verőfényes napvilágot követelnék, hogy lássam a napfogyatkozást.

Kapcsolódó idézetek

1. Szánalmas, mennyire képtelenek vagyunk együtt élni azzal, amit nem értünk meg. Elkeserítő, milyen égető szükségünk van arra, hogy mindent felcímkézzünk és tisztázzunk és részekre szedjünk. Akkor is, ha nyilvánvalóan megmagyarázhatatlan. Chuck Palahniuk
2. Irtózatosan nehéz igazat tudni magunkról: természetünkről, hajlamainkról, vágyainkról. Csaknem lehetetlen. Van itt valamilyen mély, sûrû köd, ahová az értelem sugara nem tud levilágítani. Márai Sándor
3. Elég furcsa élet lehet nem tudósnak lenni. Élni a napokat, mit sem sejtve arról, avagy nem is érdeklődni az iránt, honnan ered a levegő, honnan a csudából kerültek a csillagok az égre, vagy milyen távol vannak tőlünk. Én személy szerint tudni akarok. Michio Kaku
4. Honnan tudhatjuk, hogy hiányzik belőlünk az empátia? Akiből hiányzik, annak jó eséllyel fogalma sincs róla, mert azt sem tudja, mi az. Ez nem egészen olyan, mint ha megkérdeznénk valakitől, aki vakon született, milyen a kék szín. Hiszen ő nem rendelkezik ehhez vonatkozási pontokkal. Inkább olyan, mintha egy színvakot kérdeznénk meg erről. Õ látja a kék dolgokat, számára a kék tárgyak hasonlónak tûnnek a zöld tárgyakhoz, de maga a kék mint olyan rejtély marad. (...) Sokan fel sem fogják, hogy hiányoznak az életükből az emberi kapcsolatok. Így aztán szakvélemény nélkül hogyan tudná bárki is magáról, hogy érzelmileg színvak? James Fallon
5. Szánalmas, mennyire nem tudunk együtt élni a talányainkkal (...). Ha nincs valamire magyarázatunk, inkább elutasítjuk. Chuck Palahniuk
6. Szánalmas, hogy milyen kétségbeesett kapaszkodással próbálok szeretetet kicsikarni valakitől. Mindegy, hogy kitől. (...) Közben pedig pont az ellenkezőjét csinálom: elriasztok mindenkit, vagy pedig én magam akadályozom meg, hogy bárkivel bármilyen kapcsolatba lépjek.
7. Az, hogy valami tudománytalan, nem jelenti, hogy rossz, nincs azzal semmi baj. Éppen csak tudománytalan. (...) Az élet mindennapjaiban, a vidámságban, az érzésekben, az emberi szórakozásokban és foglalatosságokban, az irodalomban és hasonlókban nem szükséges tudományosnak lenni, és arra nincs is okunk. Az embernek ki kell kapcsolódnia, és élveznie kell az életet. Richard Feynman
8. A nagy rejtélyek megoldatlanok maradnak, nem engednek bepillantást (kivéve a szerelmet, mely nem is igazán rejtély, csak a rejtélyeket útpadkára leszorító erő); nem tudom, honnan ered az univerzum, vagy mi történik az élőlényekkel a halálukkor. Nem tudom, elfajuló véletlen vagy kifürkészhetetlen tervezés eredménye-e az egész. Nem tudom, hogyan kell élni - de tudom, hogy kell élni, ha el tudjuk viselni. Szeretned kell az életet, mert nincs más rajta kívül.
9. A tudomány olyan sebességgel halad, hogy azt a fény is megirigyelhetné, így viszont egyre nő a közte és a laikus közönség közötti távolság. Ez rendkívül sajnálatos, mert a tudomány mondanivalója végtelenül lebilincselő, még akkor is, ha egyre nehezebben követhető.
10. Az éjszaka kiismerhetetlen. Nem tudni, mit rejt a sötétség. Nem azért, mert nem lehet látni, azért, mert nem lehet kiismerni. Van valami odakint, ami megfejthetetlen számomra. Valami, ami hideg és riasztó, valami embertelen.