Erdőben van egy fa, Alatta ibolya, Szép piros hajnalban Elmegyek én oda.

Kapcsolódó idézetek

1. Zöld erdőben jártam, hervadásnak indult kék ibolyát láttam. Vizet öntök a tövére, szálljon áldás a fejére. Az Istentől azt kérem, piros tojás a bérem.
2. Ablakom előtt visszanyesem a fákat: virradjon korán. Maszaoka Siki
3. Ha fa lennék, kitépném magam gyökereimből, s elindulnék ablakod alá. Nő vagyok. Várlak az ablakom alá.
4. Álmodik a fenyőfácska odakinn az erdőn. Ragyogó lesz a ruhája, ha az ünnep eljön.
5. Nagy a május hatalma: az erdőt megragadja, s bizton vezeti kézen. Friss lombbal teli a vadon; túl vagyunk már a télen. Neidhart von Reuenthal
6. Zöld erdőben jártam, jó magas fát láttam. Ki akart dőlni, nesze neked kölni.
7. Én vagyok az erdő, e földből származom, őseim az égbolt a fejem felett, lábam a földön áll, és hálás vagyok.
8. Kezed akarok lenni, arcod alatt a vánkos, kisimult lepedőd, réted, gyûretlen hajnal. Életed akarok lenni, szuszogó fád, világos erdőd az égigérő, örökös virradatban. Bella István
9. Sötét erdőn leszek kis ház, Mely meleg fénnyel hívogat, Érezd, hogy ha szólok hozzád, Minden szavam simogat. Ismerős Arcok
10. Erdőn-mezőn nyitott szemmel, sok virágra lel az ember. Én most őket megöntözöm, Piros tojást megköszönöm.