Ez az, amiért a költészet annyira vonz engem - mert örök. Addig, amíg lesznek emberek, emlékeznek szavakra és szavak kombinációira. Semmi más nem él túl egy pusztulást, csak a költészet és a dalok. Senki sem tud egy teljes regényre emlékezni. Senki sem tud leírni egy filmet, egy szobrot, egy festményt, de amíg emberi lények vannak, a dalok és a költészet folytatódik.

Kapcsolódó idézetek

1. A költészet - csakúgy, mint a szerelem örökkévalósága - azonnal érezhető. Nem kell kiállnia az idő próbáját. Egy vers lényege nem az, hogy nem felejtjük el, hanem, hogy az első pillanatban tudjuk, hogy nem fogjuk elfelejteni. Robert Frost
2. Az emberi szó a legtartósabb anyag. Ha egy költő az ő legfutólagosabb érzését neki kellőképpen megfelelő szavakban testesítette meg, akkor az évezredeken át él ezekben, s minden fogékony olvasóban új életre kél. Arthur Schopenhauer
3. Még egy dolog, amit imádok a zenélésben: örökké tart, és az ilyen időkben, amikor jó írni, szép dolog hátrahagyni valamit. Ha mást nem, az elismerést. És ez örökre megmarad. Hozier
4. Azt hiszem: mindhalálig kitartok már amellett, hogy a vers, a nyelv más kifejezési formáitól elütően, zeneileg hatásos, mágikus szavak összjátéka; szavaké, melyek szótári jelentésüknél jóval többet tudnak felidézni. Mindegy, hogy érzelmeket, víziókat, hangulatokat fejeznek ki, vagy még ezt sem. Varázslatuk lényege, hogy elbûvölik az embert és nem hagyják magukat elfeledtetni; földi útravalónkul szolgálnak, akár könyvben, akár fejben. Faludy György
5. A költészet a Jung által emlegetett tudattalan felé halad. Nem tervez, hanem egyszerûen felnyit egy csapóajtót, és megnézi, hogy mi van mögötte. (...) Költészetben nincs új tematika, nincs új megszólalás, nincs benne semmi új. A költészet több ezer éve ugyanazokat a dolgokat járja körül, hogy mi van Istennel, van-e Isten, mi van a szerelemmel, meg kell halni, mi dolgunk van ez alatt a pár évtized alatt itt a világon... semmi újat nem lehet és nem is kell kitalálni benne, emiatt nem egy tervezett dolog. Valami elindítja, és az ember megy valami nagyobb erővel. Amikor prózát írtam, nem tapasztaltam, hogy egy nagyobb erő húzna. Amikor verset írok, akkor tapasztalok egy olyan erőt, ami bennem is ott van, sőt belőlem indul el, de rajtam kívüli, és nálam sokkal-sokkal nagyobb. Babiczky Tibor
6. Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük. Hamvas Béla
7. Ami szép és jó, az örök. Megmarad az örökkévalóságnak.
8. Az lesz maradandó, ami költészet.
9. A költészet a lélek ünnepe. A szabadság végtelenje. Csoda és titok.
10. Én meghalok, de a költészet megmarad! Rád hagynám birtokom vagy néhány fehér vitorlás hajóm, de nem maradt másom, semmi egyebem, csak a költészet, így ezt hagyom rád. Rád hagyom az évszakokat, a virágot bontó tavaszt és a napfényes nyarat. Rád hagyom a napot, a szelet meg a kék égboltot. Rád hagyom a tengert, mely gyönyörûbb, mint a föld, és legyenek tiéd a patakok és a folyók is. Rád hagyom az ünnepélyesen szálló felhőket, hogy jusson eszedbe barátságunk, mikor esőtől duzzadva feletted tornyosulnak. Rád hagyom a hegyeket és a fákat, meg a föld, a víz, a levegő minden fürge lakóját. A szerelmet és a fájdalmat, minden örömöt és bánatot, az égbolt valahány csillagát. Legyen tiéd a muzsika, a lantok, a víziorgonák és a sípok hangja. Rád hagyom az emberek hangját, mely a legszebb zene. Cserna-Szabó András