Fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Egy izgatott, türelmetlen társadalom nem szereti az oktalan dolgokat. Márpedig az irodalom ilyen, ok nélküli. A türelmetlen társadalom a hasznosat keresi. Az irodalomban is azt keresi, ami hasznos. És hát, aki keres, talál. De az irodalom maga erre nem sandíthat. Az irodalomnak nincsen célja. Az irodalom nem olyan, mint ahogy a tévében látszik. Hogy színes, kicsit szélesvásznú és megnyugtat és fölemel. A központi fûtés és a lottó ötös, az ilyen, megnyugtat és fölemel.

Kapcsolódó idézetek

1. Az irodalom célja - segíteni az embernek, hogy megértse önmagát, jobban higgyen magában, és kifejlődjék benne az igazságra való törekvés; harcolni kell az emberekben megbúvó aljasság ellen, meg kell találni bennük a jót, felkelteni lelkükben a szégyent, haragot, férfias bátorságot, mindent megtenni azért, hogy az emberek nemesen erősek legyenek, és átszellemítsék életüket a szépség szent fuvallatával. Makszim Gorkij
2. Az emberek sokkal boldogabbak volnának, ha nem volna irodalom. Az írók, mint egy titkos szövetség, századok óta mérgezik az emberek lelkét, hogy maguk meg tudjanak élni. A meséik, dalaik mind arra valók, hogy nyugtalanságot, zavart idézzenek elő az emberi lelkekben. És ha egy családba beköltözött az irodalom édes mérge, ott nyomon következik a boldogtalanság. Krúdy Gyula
3. Felnőtt ember se azért olvas mindig, mert irodalmat akar olvasni. Hanem azért olvas, mert fáj a feje, unatkozik, el akarja ütni az időt. Detektívregényt, krimit, ponyvát kap elő. Ne legyünk fennköltek, joga van hozzá. (Ezt egy ideig kétségbe vonták.) Az irodalomnak különben is nem a ponyva az ellentéte, ellensége, hanem a rossz irodalom. Az, ami megjátssza, hogy jó, de nem az. Lengyel Balázs
4. Az irodalom ugyan öncélú és öntörvényû jelenség, mégis valamire való és értelme van, küldetéssel bír, mert szolgálat jellegû hivatást tölt be. Felfedezi az ember számára az embert! Nem használni akar, hanem rádöbbenteni! Megidézni és felismerni a dolgokat, bizonyítani, hogy az alkotás lehetősége azért adatott meg az embernek, hogy önmagát megismerje és az igazságra törekedjen! Esendő voltának és heroikus képességeinek ellentmondásos és iszonyatos kettősségét alázattal vegye tudomásul.
5. Az emberek a vagyont és a hatalmat hajszolják, tudást és tulajdont szereznek, fiúkat és lányokat nemzenek, házakat és palotákat építenek. De akármit érnek is el, mégsem elégedettek. Akik szegénységben élnek, gazdagságról álmodnak. Akinek egymilliója van, kettőt akar. Akinek kettő van, tízet. Még a gazdagok és híresek is csak ritkán elégedettek. Õket is szakadatlanul kísértik a gondok és félelmek, míg a betegség, az öregkor és a halál el nem hozza nekik a keserû véget. Minden, amit az ember felhalmozott, eltûnik, akár a füst. Az élet értelmetlen rohanás a mókuskerékben. Yuval Noah Harari
6. Az irodalom, akár a töb­bi mûvészet, harmónia, sok egyéb lényeges vonása mellett. Ezért logikus és természetes, hogy néha úgy kapcsolja össze az eseménye­ket és fogalmakat, ahogy azok az élet gyakorlatában sohasem kap­csolódnak. Szergej Zaligin
7. Az irodalom nem feltétlenül az életerő jele. (...) Olyan furcsa jégzajlás indul az ember agyában, hogy gyakran összekeveri a valóságot a fikcióval, a képzelgésekkel, és rejtett összefüggésekre jön rá. Az irodalom olyan, hogy az ember kitalál valamit, és elkezdi írni. Nem feltétlenül önvallomást. Aztán mégis önvallomás lesz belőle. Bereményi Géza
8. A könyvekben minden benne van. Minden szépet, bölcset, fontos dolgot leírtak valamikor. Lehet valaki annyira arcátlan vagy öntelt, hogy ezt tagadja? De hát ki is akarná tagadni? Az ember azért olvas, hogy érezze az életet, hogy életre keltsen a maga számára olyan dolgokat, amelyeknek létezéséről addig nem tudott. Azoknak a tekervényeknek az agyban mindnek megvan a maga funkciója, némelyik ki sincs használva, minden idegvégződés ingerületre vár. És ez mind benne van a könyvekben. Minden. Az egész őrült világot megtalálod bennük, ha tudod, hol keresd. Az olvasás nem menekülés az életből. Az olvasás az élet. Életet teremt. Adam Kennedy
9. Az irodalom célja nem a szép, hanem az igaz. Nem akarom lebe­csülni a költői nyelv, a forma je­lentőségét, de az igazság kimondá­sa a legfontosabb.
10. Az elbeszélés csak megcélozza a valóságot. Lövöldöz a valóság céltáblájára, aztán vagy eltalálja, vagy nem. És éppen ez az izgalmas benne. Az irodalomban minden lövés találhat, minden világos lehet, mármint akkor, ha az író úgy akarja, és a tehetsége is megvan az ábrázoláshoz. Egy valóságos történetnél viszont sohasem tudni, valóban úgy esett-e meg, ahogy elmesélik.