Ugrás a tartalomra
Felfedeztük a Földet, és rájöttünk, hogy véges. Most, amikor területeink és erőforrásaink kezdenek elfogyni, rádöbbenünk, hogy az a nagy és gyönyörû golyó az égen - a Hold - tele van ásványi kincsekkel és olyan anyagokkal, amelyekre szükségünk van. Ez az égitest egyben ugródeszka is: ahogy egykori őseink szigetről szigetre hajózva keltek át az óceánokon, úgy a Hold lehetővé teszi számunkra, hogy kilépjünk a Naprendszerbe és azon túlra is. Nem meglepő tehát, hogy új ûrverseny kezdődött. A zsákmány a győzteseké. A kihívást az jelenti, hogy az egész emberiség legyen a győztes.
Kapcsolódó idézetek
-
Mielőtt az ember felfedezte az ûrt, a holdat és a bolygókat, azt hitte, hogy a mennyország hatalmas istenek otthona és területe, akiknek hatalma nem csak az égboltra terjed ki, hanem az ember földi sorsára is, hogy a hatalmas háborúzó istenségek panteonjában keresendő az emberi élet, múlt és jövő oka. Az isteneknek emlékmûveket emeltek a földön és a mennyekben, de az ember új istenségre és vallásokra cserélte a régieket, amelyek nem kínáltak biztosabb válaszokat, mint a görög, római vagy egyiptomi őseink által imádott istenek, és mi kiválasztottuk hatalmas és jóindulatú isteneinket és bizonyosságot találtunk a tudományokban. Mind hiszünk és várunk egy jelre, egy felfedezésre. Szemünket az ég felé fordítjuk és készen állunk arra, hogy elfogadjuk a hihetetlent, hogy megtaláljuk sorsunkat a csillagokban. De hogyan nézzünk, hogy lássunk is? Régi vagy új szemmel?
-
Ha azt mondjuk, "föld", általában azt a tenyérnyi földdarabot értjük rajta, amelyen élünk. Amikor az ember kijut az ûrbe, hirtelen annak látja a Földet, ami: egy égitestnek. Egy golyónak, amelyen mindnyájan élünk.
Kathryn Dwyer Sullivan
-
A Földön úgy érzik az emberek, hogy az a világ közepe. Minden fölötted boltozódik, és minden körülötted forog, a síkság végtelennek látszik, és feledteti, milyen apró ez a bolygó a valóságban. Az ember tudatában helyet kell kapni a felismerésnek, hogy mennyire egyszeri ez a mi létünk, és milyen aprók vagyunk a mindenséghez képest. Az ûrhajózás egy új gondolkozás kezdete lehetne, amely a tudás mellé megadná az érzést: egy bolygó lakói vagyunk.
-
Mióta az ember először hagyta el a Föld légkörét, és megtette az első apró lépéseket a végtelen felé, a világûr politikai csatatérré lett. Többről van szó, mint hogy mely országok milyen fizikai területeket követelhetnek maguknak (például a Holdon vagy a Marson): hasonlóan ahhoz, ami a Földön zajlott az elmúlt évszázadok során, a leendő gyarmatokhoz vezető út megtételéhez szükséges köztes állomások és az út közbeni csomópontok ellenőrzése is fontos. Ha nem tudunk megállapodni a használatukra és az így elérhetővé váló területekre vonatkozó jogi keretekről, akkor pontosan ugyanolyan harcokat vívhatunk értük, mint amilyenek az emberi történelem nagyobb részében a Földön zajlottak.
Tim Marshall
-
A Hold a tengert a partra vonzza, az embereket pedig a saját felszínére. A farkasok felemelik a pofájukat, és az éjszakai égbolton függő ezüstös korong felé üvöltenek. Az emberek felemelik a fejüket, és távolabbra néznek, a végtelenségbe. Ez mindig is így volt - és most már úton vagyunk a végtelenbe.
Tim Marshall
-
A Föld tele van titkokkal, és minél tovább vagyunk az ûrben, annál többet fejtünk és becsülünk meg közülük.
Tim Peake
-
Annak érdekében, hogy mindannyiunk otthonát, a Földet megőrizzük unokáink unokái számára, muszáj az ûr felé terjeszkednünk, hogy kiaknázzuk végtelen erőforrásait és energiáját.
Jeff Bezos
-
Ha valaki ott járt, ahol én, és látta a csodálatos kék gömböt, a Földünket, akkor neki csak egy célja marad: elmondani az embereknek, hogy milyen lenyûgöző a teremtett világ, melyet Isten ránk bízott, és azt, hogy ezt a felelősséget csak akkor értjük meg igazán, ha elfogadjuk őt életünk Urának. Sokkal fontosabb az ember Holdra lépésénél az a tény, hogy Isten a lábát a Földre tette.
James Benson Irwin
-
Fogyasztói és mindent eldobó társadalmunknak végre fel kell ismernie, hogy semmi nem határtalan. Hiszen csak ez az egy, gyönyörû bolygónk van, és meg kell őriznünk saját magunk, a gyermekeink és az összes jövő generáció számára. A természet sokszínûsége és a sértetlen ökoszisztémák minden élőlény számára - mi is idetartozunk - nem a luxust jelentik, hanem nélkülözhetetlenek a túléléshez.
Jane Goodall
-
A hegyeket már megmászták, az ûrhajósok már eljutottak a világûrbe, s a tengereken sincs már egyetlen aprócska sziget sem, amit ne fedeztek volna föl. De hátravan még a lélek meghódítása.
Paulo Coelho