Ugrás a tartalomra
Felséges királyom! keserû az nékem,
Amit jelenteni gyász kötelességem;
Keserû, mert vízzé csak nem válik a vér,
Csak testvér marad az, aki egyszer testvér.
Kapcsolódó idézetek
-
Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.
-
Nehéz vagyok? Nekem se könnyû,
hogy már csak téged lélegezlek,
mit adhatok? mit kérjek tőled?
próbáld megszokni, hogy szeretlek.
Zelk Zoltán
-
Az ember nem mondja - viseli a gyászt. Attól, hogy hallgat, tán még feketébb lesz odabelül. Pedig jó lehet könnyülni. Vannak, akik a szavaktól könnyülnek.
Szabó Magda
-
Keserû dolog, ha az embernek deres fejjel kell beismernie elkövetett hibáit. De még keserûbb, ha már arra sincs ereje, hogy jóvá tegye.
Leonyid Leonov
-
Olyasmi elvesztése miatt sírok, ami sosem volt az enyém. Milyen nevetséges! Gyászolni valamit, ami soha nem is volt - az istenverte reményeimet, az istenverte álmaimat és megkeseredett várakozásaimat.
E. L. James
-
Fájdalmunkat ma rejtegetni nem kell.
Halandó, gyönge testvérek vagyunk ma.
Sirok között egyenlő minden ember,
Akár ott sirva, akár oda jutva.
Reviczky Gyula
-
Nehéz a búcsú,
Ha nem lesz már kitárt kar.
Fájó a búcsú,
Szeretettől szakasztó.
Sokáig szól a búcsú,
Halál haláláig.
De veled marad az elveszített.
Gyöngédsége erősség.
Derûje magasztosság.
Tisztessége tisztaság.
Az elveszítettet megleled.
Gail Carson Levine
-
Bánat, bánat, de nehéz vagy
De rég, hogy a szívemen vagy
Szállj le, bánat, a szívemről
Keserûség, a lelkemről.
-
Nem az fáj, hogy elfeledtél;
Nem az fáj, hogy hûtlen lettél;
Hogy szerelmed már kiholt.
Az fáj, hogy szent érzetemnek,
Imáimnak, könyeimnek
Ily méltatlan tárgya volt.
Kisfaludy Atala
-
Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála.
Ó, könnyû neked,
elbírod nélkülem a sírt, de
bírjam, nélküled, az életet?
Weöres Sándor