Ugrás a tartalomra
Fölszív a vágy, mint patakot a hőség.
Mind mélyebbről bugyog e szerelem.
El nem apadnék, nehogy keserü könnyed
gyüljön tengerré szilaj öleden.
Kapcsolódó idézetek
-
Rejtekéből minden vágy kizúdul,
forr a vér és partjain kitör,
test a testbe átzuhanni vágyik,
s szív a szívvel égve egybedől.
Friedrich Schiller
-
Szívemben nem szûnik meg hevülni azon szeretet, amellyel bennünket az ég egybekapcsolt. Legyen az oly szilárd, mint az acél. - A te testvéri szereteted teszi lelkemet erőssé, s edzi meg a sors viszályai között.
-
A szerelem olyan, akár, akár a tenger,
Hogy csordultig van telve szerelemmel,
Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren,
Hogy amíg álmodsz, az ő szemében
Ringunk mi ketten.
30y
-
A szívben fuldoklik a vágy,
hamvadó gyertya csonkja,
ki ne aludj bolond szívem,
szeretet bolondja.
-
Mikor a nevem meghallod, könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér, ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tûzvihar lesz, nincsen menedék!
Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni!
Children of Distance
-
Lelke forrong, vonzza a távol,
Õrültségét maga is sejti már,
Csillagot kér az ég boltozatáról,
S a földön legmagasabb kéjre vár,
S minden közel és minden távol
Kevés keblének, oly mély ott az ár.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Olyan a szerelem, mint folyó örvénye:
Megtörik azon a csillagoknak fénye,
Mig a tövises galyt, őrjöngő fodorja,
Magába öleli, szivébe sodorja.
Tóth Kálmán
-
A honvágy, mint a keselyû, lecsap, és lelkembe váj a fájdalom éles karmaival, mint a kiáltás, kiszakad a szívből, réges-régi napok legmélyéből, és mint a vihar, elragad... mint a vihar...
Wladyslaw Stanislaw Reymont
-
És boldogok a fellegek,
Mily könnyû mind! Mind fenn lebeg!
Milyen halványan lengenek!
Álomraj és sóhajsereg,
Ha emberszívből felremeg,
Nem ily szelíd. A szív beteg.
Tóth Árpád
-
Mint jég a tûzben
Úgy olvad a szívem
Egy forró érintéstől
Így lesz télből nyár.