Gazdasági szempontból a háború mindig jó biznisz, az áldozati szerep jó ürügy a harc folytatására, a politikusoknak pedig saját népük félelme a legjobb eszköz a központosított irányítás fenntartásához és a manipulációhoz mindkét oldalon.

Kapcsolódó idézetek

1. A politikusok szívesen szónokolnak a háborúról. Mindegy, hogy a jobb- vagy a baloldalon állnak, vagy épp melyik korban élnek. A háborúra vonatkozó utalás vagy a keménykedő kijelentés, hogy háború van, mindig hatásos. "A terror elleni háború" vagy a "kábítószerek elleni háború" - még az sem fontos, hogy az ellenség konkrét legyen, ha egyértelmû, hogy harc dúl a "mi" és az "ők", a jó és a rossz között. Ewoud Kieft
2. Az Állam egy alapvető erkölcsi gonosz, nem csak azért, mert erőszakot használ, hogy elérje a céljait, hanem azért is, mert az Állam az egyetlen társadalmi szervezet, ami képes gazdaságilag előnyössé tenni a háborút azok számára, akiknek hatalmában áll kikiáltani és profitálni belőle. Más szóval egyedül az adóztatás állami hatalmával lehet úgy pénzelni a háborút, hogy nyereségessé váljon a társadalom bizonyos csoportjainak. A pusztítás csak azért lehet nyereséges, mert az erőszak költségeit és kockázatait az adófizetőkre hárítják, míg az előnyeit az a néhány ember élvezi, aki közvetlenül irányítja vagy befolyásolja az Államot. Stefan Molyneux
3. Egy háború mindig haszonnal jár annak, aki a jó oldalon áll.
4. Gyakran látjuk, hogy diktatúrák, autokrata rezsimek nem jól felfogott érdekükből indítanak háborút, hanem hogy eltereljék az emberek figyelmét az ország problémáiról. Yuval Noah Harari
5. A háború csak a gazdagoknak jó. Akik elmehetnek, meg is teszik. Akik nem, szenvednek. John Scalzi
6. A háború a politika folytatása más eszközökkel. Carl von Clausewitz
7. Minden háború szent azoknak, akik vívják. Ha nem így volna, ki lenne bolond vérezni és meghalni? De akármit beszélnek a szónokok, akármilyen gyönyörû eszméket hirdetnek a halálba rohanó őrültek előtt, minden háború oka és célja egy. És ez a pénz. Valójában minden háború üzleti kérdés. Csak az a baj, hogy kevesen tudják. A fülük tele van trombitaszóval és gyönyörû szavakkal a szent eszmékről... Csak néha azt kiáltják: "Mentsük meg Krisztus sírját a pogányoktól", máskor azt: "Le a tulajdonnal", néha azt: "Szabadság", néha pedig azt: "Gyapot, rabszolgaság, államok szabadságjoga". Margaret Mitchell
8. Gyûlölködni, pártoskodni, egyik-másik oldalhoz elvakultan csatlakozni kifizetődőbb manapság. Egy darabig. Mert ugyanakkor mindannyian érezzük, hogy bajban van az emberiség. A pusztulás, a világméretû háború előjeleit mindenki érzékeli. Bozsik Yvette
9. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill
10. Azért léteznek háborúk, mert az elit további anyagi előnyökre vágyik. A háborúk indoklására és az erők feltüzelésére az elit kitalálta a gyûlöletet, amely a szeretetre - a család vagy a haza szeretetére - alapul.