Gondtalan éltem, elpengettem az időt. Idő és számadás nyomaszt, és úgy halok meg, hogy nem tudok időmről számot adni. Ki tudna számot adni elveszett időről?

Kapcsolódó idézetek

1. Megpróbáltam visszaszámolni, de képtelen voltam rájönni, hová tûnt nyomtalanul az a sok-sok nap. Azok a feszültséggel, aggodalommal teli hetek... miközben állandóan, rögeszmésen foglalkoztatott az idő, a saját időm valahogy észrevétlenül eltûnt. A tér, amelyben még volt lehetőségem átgondolni a dolgokat, és terveket szőni, elfogyott. Kifutottam az időből. Stephenie Meyer
2. Egy napon majd te is rájössz, milyen az, amikor egy öreget minden ereje elhágy... Nem foglalkoztat a halál különösebben, egyszerűen csak abba a korba jutottam, amikor el kell fogadnom a tényt, hogy hamarosan lejár a nekem kiszabott idő. Ilyenkor az ember szeret számadást készíteni, szívesen teszi rendbe lezáratlan ügyeit. Stieg Larsson
3. Nincs értelme tudni az időt. Időtlenek vagyunk.
4. Az idő ad, az idő elvesz.
5. Én csak úgy tébláboltam különböző ajtók és kapuk előtt, amelyek rend­szerint nem nyíltak ki. No, ha nem, hát nem. Tovább bandukoltam. Ki vette észre, hogy né, ez itt az idő? Te­lik! Ellötyögtem az életet, és nem csináltam szinte semmit. Bölöni Domokos
6. Veszedelmes lelkiismeretlenség: az időt nem becsülni. Thomas Mann
7. Nélkülem múlik el néhány perc az életemből. Vavyan Fable
8. Az elvesztegetett idő, a lustasággal elrontott fiatalság nem pótolható. Pierre Boulle
9. Az idő kíméletlenül megy előre, és ez ellen nincs orvosság. Nincs hova menekülnöm.
10. Adj számot életedről! Mondd, mennyit rabolt el idejéből a hiteleződ, mennyit a barátnőd, mennyit a királyod, mennyit a kliensed, mennyit a feleségeddel való veszekedés, mennyit rabszolgáid fegyelmezése, mennyit a hivatali lótás-futás a városban? Ezekhez add hozzá a betegségeket, melyeket csőstül okoztunk neked, s add hozzá azt, ami haszontalanul múlt el! Láthatod: kevesebb éves vagy, mint amennyi az éveid száma. Lucius Annaeus Seneca