Gyûlölök minden férfit! Mást sem tudnak, mint ránk kényszeríteni a legvadabb elképzeléseiket: harcolni, értelmetlen háborúkért lelkesedni, ahová úgy rohannak mind, mintha a legjobb szórakozásról lenne szó, és fittyet hánynak azokra, akiket maguk mögött hagynak! Mi szükségük van rá, hogy fiaik legyenek? Hogy ugyanezt a sorsot kínálják föl nekik?

Kapcsolódó idézetek

1. A nőknek sokkal rosszabb soruk van a világban, mint a férfiaknak. Sebezhetőbbek. Gyerekeket szülnek, és aztán aggódhatnak egyfolytában a gyerekeik miatt. Amint elveszítik szépségüket, a férfiak, akiket szeretnek, többé már nem szeretik őket. Elárulják, elhagyják, félrelökik őket. Én nem hibáztatom a férfiakat. Magam is ezt tenném. Nem szeretem azokat az embereket, akik öregek, csúnyák vagy betegek, vagy akik nyavalyognak a bajaik miatt, vagy akik nevetségesek, és páváskodnak, megjátsszák, hogy milyen fontos meg értékes emberek. Azt mondod, kegyetlen vagyok? A világ kegyetlen! S előbb-utóbb velem is kegyetlen lesz! Agatha Christie
2. Ennél nagyobb baj nem is érhetne. Kellemesnek találni egy olyan embert, akit gyûlölni akarunk! Jane Austen
3. Tudják, kik a világon a legádázabb nőgyûlölők? Maguk a nők. (...) Mit gondolnak, miért futnak utánunk, férfiak után? Csak azért, hogy vetélytársnőiket megalázzák és kínozzák. Az Isten azért ültetett gyûlöletet a nők szívébe a többi nő iránt, mert azt akarta, hogy az emberiség szaporodjék. Milan Kundera
4. A férfiak ugyanis azt hajszolják, ami nem lehet az övék. És azt gyûlölik, ami felett nincs hatalmuk.
5. A férfiak gyerekek, akik kétségbeesésüket, a szerelemtől való félelmüket a haragjukkal palástolják, lelkük ürességét leplezendő pedig kastélyokat és templomokat építenek. Történetekbe kapaszkodnak, zászlóként lengetik őket maguk előtt; mindegyikük azonosul egy történettel, hogy kötődhessen ahhoz a tömeghez, amelyik azt szintén a sajátjának érzi. Azzal hódítják meg őket, hogy csatákról, királyokról, elefántokról és csodálatos teremtményekről mesélnek nekik; hogy a haláluk után rájuk váró boldogságról beszélnek nekik, meg a születésüket megelőző nagy fényességről, a körülöttük sürgő-forgó angyalokról, az őket fenyegető démonokról és a szerelemről, a feledés és a kielégültség ígéretét magában hordozó szerelemről. Mesélj nekik mindezekről, és szeretni fognak; úgy tisztelnek majd, mint egy istent. Mathias Énard
6. Olyan világban élünk, ahol minden rendû és rangú nőt csak kihasználnak, aztán eldobnak, ha a férfiak végeztek velük; olyan világban, ahol tőlünk csak azt várják el, hogy hallgassunk és engedelmeskedjünk. Talán kötelességünk szót emelni azokért, akik erre nem képesek; a saját szavainkkal elmondani azt, amit ők nem tudnak.
7. Milyen igazságtalan minden! Másoknak miért lehet tökéletes élete? Miért lesznek csodálatos civilizációk az enyészeté? Miért születnek egyesek alig pár percre erre a világra, s hagyják el rögtön megint? Miért vergődöm én létemnek kegyetlen csapdájába zárva? Szolgálom a szerelmet egy örökkévalóságon át szeretetlenül. Richelle Mead
8. Nem sokra tartom azokat, akik belerántanak minket a bajba; azt se szeretem, ha előírják nekem, kit öljek meg, miért áldozzam az életemet. És mindezt a hazaszeretet nevében. Charlie Chaplin
9. A férfiak nagyon furcsák. (...) Megüthetnének, ordítozhatnának, megfenyegethetnének, de ők rettenetesen félnek. Félnek egy nőtől. Nem feltétlenül attól, akit elvettek feleségül, de mindig akad egy, akitől rettegnek, és aki aláveti őket minden szeszélyének. Ha más nem, akkor a saját anyjuk. Paulo Coelho
10. Mindenki rejteget valamit, fiam. Minden férfi, minden nő, az emberek már csak ilyenek. Mindenkinek vannak gyenge pontjai, és nem szereti, ha mások ezek körül szimatolnak.