Ugrás a tartalomra
A nőknek sokkal rosszabb soruk van a világban, mint a férfiaknak. Sebezhetőbbek. Gyerekeket szülnek, és aztán aggódhatnak egyfolytában a gyerekeik miatt. Amint elveszítik szépségüket, a férfiak, akiket szeretnek, többé már nem szeretik őket. Elárulják, elhagyják, félrelökik őket. Én nem hibáztatom a férfiakat. Magam is ezt tenném. Nem szeretem azokat az embereket, akik öregek, csúnyák vagy betegek, vagy akik nyavalyognak a bajaik miatt, vagy akik nevetségesek, és páváskodnak, megjátsszák, hogy milyen fontos meg értékes emberek. Azt mondod, kegyetlen vagyok? A világ kegyetlen! S előbb-utóbb velem is kegyetlen lesz!
Kapcsolódó idézetek
-
A világ nagyon kegyetlen a nőkhöz. Maguknak kell gondoskodniuk magukról... addig, amíg fiatalok. Amikor már öregek és csúnyák, senki sem segít majd rajtuk.
Agatha Christie
-
Kegyetlen az élet. Tesz rá, hogy ki öreg vagy fiatal, férfi vagy nő, szeretett vagy gyûlölt. Csak arra számíthat az ember, hogy vele is ugyanolyan méltánytalanul fog bánni, mint mindenki mással.
-
Ez a baj a nőkkel. A férfiak mások, ők hozzásegítik egymást a boldoguláshoz. A nők viszont azt hiszik, hogy a másik ellehetetlenítésében rejlik az erejük.
-
A nők befogadók, ezért csodálatosak. A férfiak kiadnak magukból mindent. A sérelmeiket, a tévelygéseiket spriccelik szét a világban. Ezt örökítik át új generációkra. Ezt a borzalmat a nők fogják fel, és próbálják élhetővé szelídíteni.
Benyák Zoltán
-
Én nem tudom elviselni, hogy mellőlem akár a legkisebb kapcsolat is sebbel menjen el. Nem szabad sebeket ejtenünk a férfiakon, hiszen... olyan esendők. Sokkal magányosabbak, mint mi vagyunk. (...) Mi másként szeretünk, mint ők. Sajnálom, mert az élet rettenetesen rövid. Csak mostanában értettem meg, miért mondta egyszer a szerelmetes férjem: "Ha bárki jönne az életedbe, aki többet tud adni neked, mint én, az elé letérdelek, és megköszönöm neki, mert annyira szeretlek, hogy azt kívánom: neked minél többet adjon valaki. Még ha az a valaki egy másik férfi is."
Psota Irén
-
Számomra az egész világ, a természet, a tenger, a föld gömbölyûsége, az élet egésze, mind a nőket jelképezi. Nagyon tisztelem a nőket, nem tudnám nélkülük elképzelni az életemet. Felháborít az, hogy a kisebbségük, a férfiak mögé helyezésük megnyilvánulásaival még ma is találkozhatunk. Nem egyszerûen a jogok egyenlőségéről van szó, egész másról... nem tudom az okát, de sokkal több boldogtalan nővel találkoztam, mint férfival.
Demjén Ferenc
-
A férfiak is lehetnek magányosak. Nemcsak a nők. Egy férfi is vágyhat egy igazi nőre, amilyet nem talál. A férfiakat is üldözhetik, lefáraszthatják, átverhetik, untathatják a nők. Egy férfi is lehet érzékeny. Lehet igényes és kulturált. Lehet akár normális is. Lehet magányos úgy is, hogy leül vele szemben egy egzotikus, vidékről feltörekvő nő, nyakig fölsliccelt miniszoknyában. Tele szájra falva föl egy nagy szendvicset, miközben a férfit stíröli rendületlenül. Érezheti úgy egy férfi is, hogy inkább cölibátus, mintsem, hogy kapjon az alkalmon. Hát, mi nők is lehetünk szörnyûek és elviselhetetlenek. Lehetünk rámenősek, lehet szerencsétlen szövegünk. Ez elismerésre váró tény. Elméletileg. De a gyakorlatban inkább a férfiak vezetnek, ez is tény.
Tisza Kata
-
Csodálatos, hogy ti, nők, mihelyt férjhez mentek, azonnal elvesztitek nőiességteket, és ronda férfi magatartást vesztek fel. Sőt, rosszabbak vagytok még a férfiaknál is!
Cao Hszüe-csin
-
A nőnek választania kell. Olyan férfi mellett, akit a nők szeretnek, nem számíthat nyugalomra. Olyan mellett pedig, akit a nők nem szeretnek, nem számíthat boldogságra.
Anatole France
-
- A nőknek mindig az kell, amit nem kaphatnak meg.
- És a férfiaknak?
- A férfiaknak is, de a nők rosszabbak!