Ha a komédiának az a hivatása, hogy az emberek hibáit megjavítsa, nem látom be, miért volnának kiváltságos hibák. (...) Gyakran a szigorú erkölcstan legszebb nyilai sem olyan hatásosak, mint a szatíra, s a legtöbb ember számára a korholás legjobb módja az, ha lefestjük hibáikat. Nagy csapás a bûnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltûrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünk...

Kapcsolódó idézetek

1. Amíg az ember részese, legtöbbször szenvedő alanya a tragédiának, addig ritkán tudja azt komédiának nézni. A humorhoz, iróniához kell bizonyos védettség, időn túliság és főleg távlat. Csak az öregség távlatából látjuk, hogy aktív életében mennyi őrültséget csinál az ember, milyen felesleges kanyarokat tesz, ismétel feleslegesen, s milyen kicsinyesen gonosz tud lenni. S csak az öregség időntúliságából visszanézve tudunk mindezen mosolyogni, nevetni, hahotázni.
2. Egy komikus személy általában azért komikus, mivel nem tud erről. A komikum tudattalan. (...) A nevetés főképpen ebben az értelemben csiszolja az erkölcsöket. Arra késztet, hogy már most igyekezzünk annak látszani, aminek lennünk kellene, és amivé egy nap bizonyára leszünk is. Henri Bergson
3. A humor egy eszköz arra, hogy távol tartsuk magunk­tól az élet nehézségeit, egy eszköz arra, hogy megvédjük magunkat. Az ember a végén belefárad, a hírek továbbra is szörnyûek, és a humor is megszûnik mûködni. Mark Twain is rettenetesnek találta az életet, de a vicceivel kordában tartotta ezt a rettenetet. Kurt Vonnegut
4. Humor. Irónia. Pátosz. Mindig is úgy gondoltam, ezeket a tulajdonságokat azért fejlesztettük ki mi, emberek, hogy megbirkózzunk ezzel az oly gyakran kegyetlen és igazságtalan világgal. De amellett, hogy vigaszt nyújtanak, ezek a tulajdonságok egyben felismerések - rövid, felvillanó, de azért fontos felismerések - arra nézve, hogy bármilyen küzdelmet és szenvedést is tesz elénk ez a világ, ezek nem tehetnek igazából kárt abban a nagyobb, örök lényben, akik valójában vagyunk. A nevetés és az irónia szívből jövő emlékeztetők arra, hogy nem rabok vagyunk ebben a világban, csak átutazók.
5. A humor ügyetlenségünket, figyelmetlenségünket, butaságunkat (...) veszi célba, és nevetségessé teszi, ha túlságosan komolyan veszünk bizonyos dolgokat. Jorge Bucay
6. A humor arra való, hogy távol tartsa tőlünk a félelmet (...) A legmélyebb, legprimitívebb félelmeinket. Ha megfordítod őket, ha nevetségessé teszed őket, többé már nem is olyan ijesztőek.
7. Ha valamit ki lehet nevetni, akkor azt ki kell nevetni. Röhögjünk! Az ember egyik legfontosabb tulajdonsága - az egyik a sok jó közül -, hogy képesek vagyunk röhögni. Dombóvári István
8. Ha szemrehányást teszünk valakinek, mert hibázott, akkor nem annyira a jóság, mint inkább a gőg szól belőlünk, s kifogásaink korántsem a másik jó útra terelését, hanem inkább a magunk tökéletességének fitogtatását célozzák. Francois de La Rochefoucauld
9. A nevetés - nem a kárörvendés vagy a kinevetés - a legtermészetesebb és legfinomabb emberi bírálat, amely a rosszat, hibásat, helytelent úgy sújtja, hogy közben nem rombol, hanem építkezik. A humoros szemlélet alapja: önismeret, valóságismeret, igazságérzet, közösségi erkölcsi érzék és bölcsesség. A humor végeredményben - szeretet, a szellemi fölény megértő rokonszenve az esendő iránt. Ezért mélyen emberi érték, szív és tudat közös terméke, kincse.
10. A világon a legjobb kifogás a hibáztatás. Feljogosít minket arra, hogy korlátoltak és kicsinyesek maradjunk anélkül, hogy bûnösnek éreznénk magunkat.