Ha a paradicsomban találnád magad, nem kellene sok, mire az elméd azt mondaná: igen, de...

Kapcsolódó idézetek

1. És én? Továbbra is hiszek a paradicsomban. De most legalább tudom, nem kint keresendő, mert a paradicsom nem egy hely, ahova mehetsz, hanem egy perc, mikor úgy érzed, valaminek része vagy. És ha rátalálsz erre a percre, örökké tart.
2. Szeretlek. Ha bebocsátást nyerek a paradicsomba, gondoskodni fogok róla, hogy biztonságos és békés életed legyen, s ott fogok várni rád. Ha viszont e tettemért a pokolra jutok, mindent megteszek azért, hogy én magam rójam le a mindkettőnk élete során felhalmozódott adósságot, s azon iparkodom, hogy neked már jogod legyen a mennyekbe kerülni, ha eljön a te időd is. Ha pedig szellem válik belőlem, téged foglak őrizni minden éjszaka, hogy elkergethessek bármilyen kísértetet, amely álmodban bánthat. S ha nem lesz semmi olyan hely, ahova mehetek, akkor egyszerûen szétoszlom a levegőben, s így válok veled eggyé minden lélegzetvételednél.
3. Ha nem lakna lélek vagy elme, ha nem szaggatna annyi kétség, ha nem várnám mindig hiába a bizonyosság illetését - Lator László
4. Ha a pokolból jöttél, oda is veled megyek. Úgyis megértem rá. A te poklod az én mennyországom, a te orcád fényesebb, mint Istené! Mondd, hát igazán nem kellek neked? Victor Hugo
5. A mennyország nem az a hely, ahol a leendő lelked majd megpihen. A mennyország az, ha boldogságot találsz ott, ahol épp vagy.
6. Gyere utánam, mihelyt lehet. Oly szerencsétlen leszek nélküled még Isten közelében is. Ne hagyj soká magamra (...)! Itt volt a paradicsom. Az ott fönn csak az ég. Victor Hugo
7. Nagyon kevés kell a boldog élethez; mindez benned van, abban, ahogy gondolkodsz. Marcus Aurelius
8. Hatalmunk van arra, hogy Istennel már most a paradicsomban legyünk, hogy boldogok legyünk vele akár ebben a pillanatban is, ha úgy szeretünk, ahogy ő, ha úgy segítünk, ahogy ő, ha úgy adunk, ahogy ő, ha úgy szolgálunk, ahogy ő. Teréz anya
9. Nem is képzeled, milyen paradicsomot varázsoltam volna körüled. A paradicsom a lelkemben volt és én minden virágát ide ültettem volna. Jó. Nem szerettél volna. Hiszen ez sem változtatott volna a dolgon. Minden úgy maradt volna, ahogy kívántad és én nyugton hagytalak volna. Úgy bántál volna velem, mintha a jó barátod volnék, mindent elbeszéltél volna, mind a ketten örültünk és mosolyogtunk volna és vidáman néztünk volna egymás szemébe. És így múlott volna el életünk. Ha pedig másba szerettél volna bele - azzal sem törődtem volna. Vele sétáltál és nevetgéltél volna, én pedig az utca túlsó felén a szememmel kísértelek volna benneteket. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
10. Nagyon kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyenek minket, de ahhoz, hogy azok is maradjunk, több kell, mint amennyi a mennyben és a földön csak megtalálható. Joseph Heller