Ugrás a tartalomra
Ha a szülő üzleti befektetésnek tekinti a gyereknevelést, a legnagyobb mértékben pórul jár. Ha úgy gondolja, hogy minél több gyereket nevel, mint a malacnevelésből, meglesz idővel az a haszna, hogy mikorra erői elmúlnak s maga szorul eltartásra, akkor a gyermekek... Vagy pláne, hogy a gyermekei erőtartalékát akarja a maga céljaira felhasználni, ha majd megnőnek? Vagy csak az is, ha bármiképpen, nemcsak üzletileg, tehát nem pénzben kifejezhető módon, de érzelmileg akar hasznot, például ideái tovább plántálásában, vágyálmainak kiélésében - akkor is a legnagyobb mértékben pórul jár. (...) A gyerek mindennap kifizeti saját magát. A szülő egy főkönyvi lapot tart a gyermeke számára: egyik oldalon beírja, amit ráköltött s amit rápazarolt, a másik oldalon felrója, mit vár ezért viszonzásul. Az én tanácsom az, s én amennyire emberileg lehetséges, ezt végre is hajtottam: a szülő mindennap zárja le a számadást, írja be egyenlegül, hogy: van gyermeke. Ez az öröm mindent ki kell, hogy fizessen.
Kapcsolódó idézetek
-
Kívülről is látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket - mindent önmagára használ, s amint semmi sem maradt belőlük, egyszerûen elhajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész. Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésedet benne - tessék, itt van, nem tûnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked.
Dmitry Glukhovsky
-
Szerintem egy csomóféle kárt okozunk azzal a felkiáltással, hogy "mindezt a gyermekem érdekében teszem". Szerintem inkább magadért tegyél meg dolgokat! Azért, hogy túléld a szülőséget.
Feldmár András
-
A gyermekeket arra tanítjuk, hogy a pénzt megtakarítsák, ami a meggondolatlan és önző pénzkiadás ellen értékes orvosság is. Pozitív értéke azonban nincs; nem vezeti rá a gyermeket a saját ereje kifejtésének hasznos és biztos útjára. Helyesebb dolog a gyermeket arra tanítani, hogy pénzét elhelyezze és felhasználja, ahelyett, hogy megtakarítsa. És a legtöbb ember, aki fáradságosan megtakarít néhány dollárt, jobban tenné, ha elköltené azt, akár saját magára, akár valami hasznos munkára. Csak a helyes fogyasztás a csalhatatlan zsinórmérték. A fogyasztás pozitív, aktív és éltető. A fogyasztás eleven valami és szaporítja minden jónak summáját.
Henry Ford
-
Akármennyire leköti is az embert a gyereknevelés, néha, amikor van egy kis ideje és elgondolkozik, rájön, milyen sokat mulasztott - a karrier szempontjából... de érzelmileg is. (...) Igenis lehet egy kicsit önző néha az ember, gondolhat magára is.
-
Amikor egy szülő nem teszi a maga dolgát (...), akkor valójában jelzálogkölcsönt vesz fel a lelkére. És amikor jelzálogkölcsönt vesz fel a lelkére, a gyermekeivel fizetteti meg a kamatot.
Daniel Gottlieb
-
A gyermeknevelés veszélyes dolog: ha sikerül, rengeteg küzdelem és gond az ára, ha nem sikerül, fölülmúlhatatlan fájdalom.
Démokritosz
-
Nem hiszek a válás üdvözítő voltában. Abban hiszek, hogy a gyermekünk kedvéért együtt kell maradnunk, és el kell viselnünk, amit ránk mért a sors. (...) Tudom, hogy gyakran hallani: a gyerekeknek is jobb, ha a szülők szépen elválnak, ha nem bírják ki együtt, de szerintem nem így van. A gyerekeknek szükségük van a szüleikre. Mind a két szülőjükre. A veszekedések feleannyit ártanak nekik, mint a felnőttek képzelik, sőt talán még hasznukra is válnak: megtanítják őket arra, milyen az élet.
Mary Westmacott
-
Mi, szülők, sokat hibázunk, miközben neveljük a gyerekünket, de csak azért, mert mindent megteszünk, hogy boldoggá tegyük őket. Megpróbáljuk magunk mellett tartani őket, habár tudjuk, hogy képtelenség.
-
Egy szülő, aki nem akar mindent görcsösen másképp és tökéletesen csinálni, és néha magával is törődik, nagy terheket vesz le a gyereke válláról. Mert akkor helyette nem a gyereknek kell az ő elemi szükségleteit kielégítenie.
Pál Ferenc
-
Tudom, hogy felnőtt koromban (...) majd megbecsülöm a pénzt, amit nekem kell megkeresnem, majd visszasírom még a gyerekkoromat, amikor mindenem megvolt, és majd megtanulom, hogy milyen az élet, de sajnos a magam kárán. Csak az a baj, hogy nekem ezek közül egyik se olyan fontos, hogy siessek miatta felnőni, és különben is, szeretek mindent az utolsó percre hagyni.
Janikovszky Éva