Ha a világot egy fizikus (vagy egy isten) tervezné, akkor az először egyszerû lenne, azután fokozatosan bonyolódna, mígnem elérné a tökéletességet és ott megállna. Az élet azonban nem így mûködik.

Kapcsolódó idézetek

1. Számtalan módja van annak, ahogyan a Világegyetem tökéletesen kaotikus lehetne. Elképzelhetnénk törvények nélkül, vagy olyan törvények zûrös összevisszaságával, amelyek rendezetlen, megbízhatatlan viselkedésre késztetnék az anyagot. Avagy ellenkezőleg, a világegyetem lehetne szélsőségesen egyszerû is, egészen a jellegtelenségig - például hiányozna belőle az anyag vagy a mozgás. Elgondolhatnánk azután olyan Világegyetemet, amelynek körülményei pillanatról pillanatra bonyodalmasan vaktában változnának, vagy akár olyat, amelyben minden hirtelen megszûnne létezni. Nincs logikai akadálya ilyen rakoncátlan világegyetemek létezésének. A valódi Világegyetem azonban másmilyen. Magasrendûen rendezett. Pontosan meghatározott törvényekkel és határozott oksági összefüggésekkel rendelkezik. Egyfajta megbízhatóságot is felfedezhetünk ezeknek a törvényeknek a mûködésében. Paul Davies
2. Ha a lélek mûködését nem határozzák meg szabályok, akkor a lélek csak véletlenszerûen mûködhet. Másrészt viszont, ha a lélek mûködése szabályszerû, nem lehet szabad akaratod. Programozva vagy. Nincs köztes megoldás; az életed vagy véletlenszerû, vagy előre meghatározott. Scott Adams
3. A világ a gyors kérdéseire gyors választ vár, miközben a matematika másként mûködik. Szeret az érdekes problémákon évtizedekig eldolgozgatni, míg végre ki meri jelenteni, hogy megértette és megoldotta. Lovász László
4. A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre. Max Planck
5. A teremtő megteremtette a világot, és rábízta az emberekre, hogy rendezzék be a saját kívánságuk szerint. Mert az embernek szabad akaratot adott, de tudást nem. De milyen eredményt tud elérni az olyan lény, akinek akarata nagy, de tudása szinte semmi? Csupán célokat tud maga elé fölhalmozni, de a hozzájuk vezető utat már nemigen találja meg.
6. Mégis mi történik pontosan úgy, ahogy azt az ember eltervezi? Az életet nem lehet előre eltervezni. Az életet élni kell. Jodi Lynn Picoult
7. Az ember azt gondolná, hogy a világ egyszerû, de hirtelen megtelik elképesztően érdekes dolgokkal, amiket sohasem fog megismerni. Még akkor sem, ha nagyon hosszú ideig él. Terry Pratchett
8. Az élet nem olyan egyszerû. Semmi sem egyszerû: a hajnal sem, mikor a nap aranyhegyû dárdái szétverik az éjszaka fátylát s az alkonyodás sem, mikor meghalnak a fények. Az ember megszületik anélkül, hogy kedve volna hozzá, s hajnalok és alkonyodások szeszélyes játékában cserélget örömet és bánatot, épít és rombol, ostobaságokat és bölcsességeket mondogat váltakozva. Wass Albert
9. A részecskék és a mezők azt teszik, amit tesznek, anélkül, hogy ebben értelmet, értéket vagy jelentőséget keresnének. Még akkor is, ha közönyös matematikai előrehaladásuk elvezet az élethez, a teljes irányítás a fizikai törvények kezében marad. Az élet nem képes közbenjárni, felülírni vagy befolyásolni a törvények hatását. Brian Greene
10. Némileg rejtélyes az a tény, hogy a Világegyetem egész anyagtartalma az általános törvényszerûségeknek engedelmeskedik. Ha a világmindenség valóban véletlen jellegû volna, és tisztán valószínûségi alapon mûködne, akkor azt várnánk, hogy a fizika törvényei által megfogalmazott szabályszerûségek egy idő után megváltoznának vagy akár meg is szûnnének. Egy olyan világegyetemben, amelyben bármi megtörténhet, akár az is előfordulhatna, hogy a fizika alapvető törvényei egyszerre csak érvényüket veszítik. Keith Ward