Ugrás a tartalomra
Ha az ember a kezében tartja valakinek a szívét, és nem csupán egy sebészi beavatkozás erejéig, hanem életfogytiglan, az a szakmai követelményeken jócskán túlmutató, rendkívüli felelősség.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy kórház valóságos külön világ! Mennyi szenvedés, halál, de gyógyulás és élet is zsúfolódik egy épület falai közé! Az emberek sorsa az orvos kezében van - élet és halál felett dönthet. Az ilyen feladathoz csakis kellő alázattal és felkészültséggel lehet hozzáfogni.
Fábián Janka
-
Egyáltalán nem mindegy, hogy az ember miben és hogyan hal meg. (...) Az orvostudomány és az egészségügy Magyarországon is van olyan szinten, hogy egész súlyos állapotú embereket sokáig életben tartsanak, de az szerintem senkinek nem lehet a célja, hogy méltatlanul fejezze be az életét, évtizedeket ajándékozzon a nem cselekvésnek, a kiszolgáltatottságnak.
Litkai Gergely
-
Az emberi élet van olyan fontos, hogy az egyén halálába energiát fektessünk. Sőt, ha lehet, mûvészi szintre emeljük.
-
Ha az ember hosszú távra összeköti magát valakivel, akkor a társ terheit is vállalnia kell.
Nora Roberts
-
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az orvostól az emberi élettel kapcsolatos nagyobb felelőssége miatt elvárható, hogy hibátlan legyen, hiszen ha én jogászként valamit elrontanék, legfeljebb értelmetlen lenne az érvelésem, kimaradna valami egy dokumentumból, de ha az orvos vág rossz helyen vagy ad rossz gyógyszert, az emberéletbe kerülhet. Ez igaz, de attól még az orvos nem lesz tévedhetetlen és hibamentes.
-
Amikor a sebész odaáll a mûtőasztalhoz, és kezébe veszi a szikét, attól kezdve teljesen magára marad, és csakis az ő személyes felelőssége minden, amit attól a pillanattól kezdve tesz, és ami a beteggel történik. Biztosnak kell lennie a dolgában, és nem segít a lelkiismeretén, ha csak a statisztikai valószínûségekre hagyatkozik.
Arnold Van de Laar
-
Ha az ember szerelmes akar lenni, akkor vállalnia kell annak kockázatát, hogy a szíve összetörik, méghozzá úgy, hogy szinte már meg se lehet javítani. Vannak olyanok, akik képesek boldogan elélni e nélkül a fájdalmas élmény nélkül, de vannak olyanok is, akiknek ez nem megy. Kénytelenek vagyunk kitenni magunkat ennek, ha érezni akarjuk, hogy élünk. A határtalan boldogság és a borzalmas bánat végletei között létezünk, és kibírjuk.
-
Az emberi szív? - Méltó szavakat csak a fejlett orvostudomány képes találgatni jellemzésére, amikor tárgyilagosan leírja, hogy mire képes és már mire nem képes ez a rettenetes szívós, de a végletekig igénybe vett kagylónyi húsdarab. Lényében hordja a szellemiséget, mely szüntelen haladásra ösztönzi őt.
-
Ha az ember szeret valamit, akkor arról gondoskodik. Megvédi. Ha eléggé szereti, akkor akár meg is hal érte.
Nora Roberts
-
Nagyszerû dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Õt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Õt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Õt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád.
Csitáry-Hock Tamás