Ha az ember olyasmit csinál, amit keményen megadóztatnak, és annál nagyobb mértékben adóztatnak meg, minél többet csinálja, az egy korbács, ami elriasztja az adott tevékenységtől. Ha nem folytatja azt a tevékenységet, akkor megússza az adót, és nem kell kifizetnie, ami végösszegben nyereségként jelenik meg. Vagyis azoknak a tevékenységeknek az elkerülése, amiket megadóztatnak, biztosítja a mézesmadzagot.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem a személyi jövedelemadó az egyetlen, amit életed során kifizetsz. Az csak a mocskos anyagiakat fedezi, miközben minden cselekedetünknek ára van. Az utazásé a várakozás. A közszereplői lété a pletykák és a rosszindulatú sugdolózás. A legboldogabb párkapcsolat is megfizeti az alkalmi nézeteltérések és a frusztráció díját. A lopás a fölösleg ára, illetve az olyan javak birtoklásáé, amikre mások is vágynak. A stresszel és egyéb személyes szorongásokkal a sikerért fizetünk. És így tovább, a sor szinte végtelen. Sokféle adó létezik az életben. Vitathatod őket, sőt óriási - végül nagy valószínûséggel hasztalannak bizonyuló - erőfeszítéseket tehetsz, hogy elkerüld őket. Dönthetsz azonban úgy is, hogy lerovod, amit elvárnak tőled és nyugalomban élvezed a zsebedben maradó összeg gyümölcseit. Ryan Holiday
2. Az adók érdekesek. Olyan eszközök, amelyekkel a kormányzat irányítja a társadalmat és finanszírozza a saját tevékenységeit, de inkább az előbbit, mint az utóbbit. Kim Stanley Robinson
3. A tévedésekkel kapcsolatban (...) a legfontosabb az, hogy nem szándékosak - ha büntetéssel reagálunk rájuk, az általában visszaüt. Az emberek elbátortalanodnak, nem ismerik be, ha tévednek, azaz megnövekszik a megelőzhető alapvető kudarc kockázata. Amy Edmondson
4. Az emberek néha az "adóztatás" egy módjának nevezik az inflációt. Ez egy veszélyes álláspont. És teljességgel hamis. Az infláció nem az adóztatás egy módszere, hanem az adóztatás egy alternatívája. Amikor az állam adókat ró ki, teljesen ő irányítja a folyamatot. Úgy veti ki az adókat és úgy osztja meg a terheket, ahogyan azt igazságosnak és kívánatosnak látja - az adóteher nagyobb részét azokra hárítva, akik jobban képesek cipelni azt, ezzel csökkentve a kevésbé szerencsések terheit. De az infláció esetén egy olyan folyamatot indít az útjára, ami az irányításán kívül esik. Nem az állam, hanem az árrendszer határozza meg, mennyire fog szenvedni az egyik vagy a másik csoport. Ludwig von Mises
5. Adóim összege évről évre egy nagyságrenddel magasabb, mint amennyit legmerészebb álmaimban (doktorálásom idején) összes jövedelmemnek elképzeltem - és úgy fizetem ki, mintha a fogam húznák. Az adókat mégis kivetik, mindenki tiltakozása ellenére, mert feltétlenül megköveteli - mindenki! Megköveteljük, hogy az állam fenntartson különböző költséges szolgáltatásokat, s ehhez tetemes és bonyolult adózás szükséges. Megkövetelni a szolgáltatást, de panaszkodni, hogy fizetni kell érte - ez képmutatás, ha értik az ellentmondást, és gyengeelméjûség, ha nem. Isaac Asimov
6. Az ember annál gazdagabb, minél többről tud lemondani. Henry David Thoreau
7. Az ember annál gazdagabb, minél többről tud lemondani. Henry David Thoreau
8. Ha az ember kap egy összeget, ugyanakkor a nála könnyebb munkát végző ezerszer annyit kap, az visszatartja attól, hogy törődjön bármivel. Ilyenkor az ember legszívesebben kővel dobná be az ablakokat, vagy valami seggfejre szavazna, aki mindent össze akar törni, ami talán lehetőséget kínálna az újrakezdésre, és ha mégsem, akkor legalább kicsesztünk az ezerszer annyit keresőkkel. Kim Stanley Robinson
9. Sokkal könnyebb elkerülni a csábítást, semmint akkor felvenni vele a harcot, amikor sóváran megtelepszik a konyhapulton. Ha pedig képtelenek volnánk erre, még mindig van mit tenni - elszámolhatunk százig, dalra fakadhatunk vagy cselekvési tervet készíthetünk, amelyhez aztán tartjuk is magunkat. Dan Ariely
10. Ha valaki kockáztat, tudja, mit tesz kockára. És ha valahol hiba csúszik a számításba, ott valami előre nem látott, az embertől független ok van. Gabriel García Márquez