Ha az embert az elképzelhető legnagyobb sorscsapás éri, vagy belevakul, vagy látóvá válik. Figyeljétek meg, mert veletek is előfordulhat majd. Van az életünkben egy legérzékenyebb idegszál, amelyik ha elpattan, az annyira fáj, hogy nem lehet elviselni. És akkor vagy belevakulsz, vagy kinyílik a valódi szemed.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha elveszitjük az egyik szemünket, annál élesebben látunk a másikon. Ha levágják az egyik kezünket, annak ereje is a másikba költözik. És ha elhomályosul agyunknak ama része, mellyel a földi dolgokat szemléljük és értelmezzük, annál nagyobb világosság gyullad abban a másik részében. Walter Scott
2. Életünkben elérkeznek azok a pillanatok, amikor nyitottak vagyunk új információkra. Egészen addig, valami majd kiszúrja a szemünket, de mi mégsem vesszük észre. Andrew Matthews
3. Amikor bekövetkezik az élet egyik rettenetes csapása - egy szülő halála, egy kapcsolat vége, egy pozitív laboreredmény, egy elmarasztaló ítélet, vagy amikor lelépünk egy épület magasából a semmibe -, szédülés, szinte eufória fog el bennünket, mintha elvágnák a szálat, ami a reményeinkhez köt, és egy pillanatra a szabadulás lendületétől hajtva egy másik irányba pattannánk. Joanne Harris
4. Amikor érzékeny vagy egy problémára, hirtelen minden forrásból az jön feléd, beleütközöl a témába. És ha nyitott vagy, meg figyelsz, akkor a vigaszok is megtalálnak. Kulka János
5. Van az úgy, hogy az ember azt hiszi, jól csinálja a dolgait az életben. Aztán valaki felnyitja a szemed, és hirtelen rájössz, hogy az egész világod borul, mint akit kiütöttek. Padlót fogsz.
6. Az lesz az utad, amit vakon jársz, hozza a sors, amit nagyon vársz. Sok lesz a harc, ha az egész kell, könnyebb, ha beéred a felével.
7. Van olyan fájdalom, mely elkerülhetetlen. Amikor valami rossz történik, gyász, betegség, a szülők válása. A fájdalom egy fajtáját azonban nem lehet nem érezni. A legbensőbb megtörtség jele, és mindent magával ránt. Semmi nem marad az ember körül, a legkedvesebb dolgok sem.
8. Mikor az egyik érzéked elhagy, a többi ellensúlyozza azzal, hogy megerősödik. Például ha megvakulsz, hirtelen élénken hallasz. Nincs szaglásod? Az ízlelőbimbóid kivirágoznak. Szóval mi lesz, ha elveszíted az összeset, ha többé semmilyen érzéked sincs? A többiekre kell hagyatkoznod.
9. Nézz a másik ember szemébe. Érzékeny, sebezhető lényt fogsz látni, valakit, aki biztonságot, boldogságot, szeretetet keres. Valakit, aki képes nagy, önzetlen együttérzésre, aztán kizárólag önmagát tartva szem előtt gázol át másokon. Valakit, akit megsebeztek, és aki cserébe szintén sebeket osztott. Aki képmutató, gyermeki, árva, harcos és hős egyszerre. Olyan embert, aki több szeretetet akar. És ha mélyen a szemébe nézel, akkor meglátod a lelkét. És fölfedezed benne azt, amit saját emberi mivoltodból már ismersz. Daniel Gottlieb
10. Az élet néha egy szempillantás alatt fordulatot vehet, és mindaz, amit nem látsz vagy nem akarsz látni, hirtelen a képedbe bámul. (...) Ilyenkor hirtelen minden a helyére kerül, még akkor is, ha másképp alakulnak a dolgok, mint hitted.