Ugrás a tartalomra
Ha az ügyek valami hiba folytán ártatlan emberek letartóztatásával oldódnak meg, azzal nem csak az az egy szerencsétlen jár rosszul, akit letartóztattak. Minél több különböző bûncselekményt sikerül egyetlen ártatlan emberhez kötni, annál több valódi elkövető nyerhet egérutat. És ez nem a legjobb hír a közbiztonság szempontjából sem.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha lennének utóvizsgálatok nyilvános eredménnyel, amelyről a média is tudósíthatna, akkor a köztudatban is jobban benne lenne, hogy (...) néha megesik, hogy ártatlant ítélnek el. Hogy akit bilincsben vezetnek el a rendőrök, az nem mindig az igazi bûnös. Akkor lehet, hogy kisebb lenne a hitetlenkedés, amikor valakiről kiderül, hogy ártatlanul zárták börtönbe, és elviselhetőbb a stigma, amivel az illetőnek együtt kell élnie.
Janecskó Kata
-
Relatív, hogy mi számít bûncselekménynek; ez olyasvalami, amit a kormány kedve szerint értelmez és újraértelmez. A legtöbb ember nem igazán tudja, hogy hol a határ a törvény betartása és megszegése között. Ha őrizetbe vesznek, tovább romlik a helyzet, mert a legtöbben elhiszik, hogy a kormánynak jó oka van a letartóztatásra.
-
Ha az állam túl sok esetben marad tétlen a látható jogsértéssel szemben, akkor elveszti hitelességét. Ennek messzemenő következményei vannak a bûnözésre. A jogsértésre készülő személy ilyenkor túlságosan alábecsüli a büntetés valószínûségét. Senkit se akarnak elkapni! gondolja, s ezt a feltevést csak erősítik a környezetében uralkodó elképzelések. Mivel a bûn várható költsége csökken, nő a szabályszegés, a bûnözés.
-
Nehezen elviselhető abban a tudatban élni, hogy a világ alapvetően nincs rendben, ezért az emberek hajlamosak arra, hogy mindazt, amit tapasztalnak, valamilyen módon igazságosnak tekintsék. (...) Az emberek a lottónyertesről azt tartják, hogy azért nyert, mert keményebben dolgozott a szelvényén, mint mások, akik nem nyertek! Ennek a logikának szomorú következménye, hogy a balszerencse, sőt a bûncselekmények áldozatairól viszont azt képzelik, hogy rászolgáltak sorsukra. Az igazságos világra vonatkozó elképzelés szerint az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. A büntetés segít helyreállítani a világ rendjét, a megsértett rend helyreállítása lehetővé teszi a világ igazságosságára vonatkozó feltevés továbbmûködtetését az állandósult igazságtalanság közepette.
-
A hibák jók. Minél több a hiba, annál jobb. A hibákat elkövetők előbbre jutnak. Bennük bízni lehet. Miért? Azért, mert ezek az emberek nem veszélyesek. Nem lehetnek túl komolyak. Azok, akik soha nem követnek el hibákat, végül leesnek egy szikláról, ami rossz, mert a szabadon eső embert felelősség terheli. Akár a fejünkre is eshet.
-
Az a baj, hogy túl sok szabály védi a bûnözőket. Az áldozatok, akiknek az életét tönkretette valami gazember, korántsem ilyen szerencsések.
J. R. Ward
-
Természetesen az ember ostoba (...). Az ostoba embereket meg rajtakapják, mindegy, mit csinálnak. De meglehetősen szép számmal vannak olyanok is, akik egyáltalán nem ostobák, és - hacsak nem rendelkeznek szigorú erkölcsi normákkal - félve gondolok arra, miket forgathatnak a fejükben.
Agatha Christie
-
Nagyon sok embert nem lehet meggyőzni arról, hogy egy kapcsolat minimum annyira bonyolult, hogy általában mind a két félnek megvan a maga igaza, és mind a két fél egyszerre is tévedhet. Nem, mert kell egy bûnbak, aki elviszi a balhét.
Pál Ferenc
-
Mindenki hazudik néha. Az ártatlan azért, nehogy gyanúba keveredjen. A bûnös azért, mert nincs más választása.
-
Jobb menekülni hagyni egy bûnöst, mint elítélni egy ártatlant.
Voltaire