Relatív, hogy mi számít bûncselekménynek; ez olyasvalami, amit a kormány kedve szerint értelmez és újraértelmez. A legtöbb ember nem igazán tudja, hogy hol a határ a törvény betartása és megszegése között. Ha őrizetbe vesznek, tovább romlik a helyzet, mert a legtöbben elhiszik, hogy a kormánynak jó oka van a letartóztatásra.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ügyek valami hiba folytán ártatlan emberek letartóztatásával oldódnak meg, azzal nem csak az az egy szerencsétlen jár rosszul, akit letartóztattak. Minél több különböző bûncselekményt sikerül egyetlen ártatlan emberhez kötni, annál több valódi elkövető nyerhet egérutat. És ez nem a legjobb hír a közbiztonság szempontjából sem. Janecskó Kata
2. Mi a bûn? Viselkedési szabályokat alkotunk, hogy békében élhessünk más emberekkel, de néha az élet szembemegy a szabályokkal. Önkényesnek tûnnek, korlátozónak. A belső érzelmi világunk időnként szembekerül azzal, amit a társadalom követel tőlünk. Úgy cselekszünk, hogy ártunk magunknak, másoknak vagy a tulajdonunknak. A bûn töréspont. Néha mi vagyunk az áldozatok, néha pedig az elkövetők. Az igazságszolgáltatás a törés kijavítása, de ennek a módja nem mindig világos.
3. Mi számít bûnnek - mi büntetésnek? Úgy tûnik, mindig és mindenütt más és más. Ami ma törvényes, holnap hirtelen bûn lesz. Ami bûn, hirtelen törvényes lesz, mert mindenki csinálja.
4. Ha az állam túl sok esetben marad tétlen a látható jogsértéssel szemben, akkor elveszti hitelességét. Ennek messzemenő következményei vannak a bûnözésre. A jogsértésre készülő személy ilyenkor túlságosan alábecsüli a büntetés valószínûségét. Senkit se akarnak elkapni! gondolja, s ezt a feltevést csak erősítik a környezetében uralkodó elképzelések. Mivel a bûn várható költsége csökken, nő a szabályszegés, a bûnözés.
5. Bûn és bûnhődés - két együtt járó fogalom. Az előbbiről gyakran esik szó, hiszen alig múlik el nap, hogy a lapok nem adnának hírt egy-egy bûncselekmény elkövetéséről. A büntetés, a bûnhődés viszont legfeljebb már csak az ítélet tényéig ismert a nyilvánosság előtt.
6. Ítélkezni sokkal könnyebb. Azt gondolni, hogy a jó az egyik oldalon van, a rossz meg a másikon. Pedig nem. Nem így van. Tudja (...), a rosszat néha... néha nehéz felismerni... Valaki eldönt valamit, a többiek úgy gondolják, hogy jó a döntése, vagy legalábbis nem nagyon rossz, és követik. Kezdetben esetleg van, aki ellenáll, aki szól, hogy nem lesz ez jó, nem így kellene csinálni, de aztán neki is be kell állnia a sorba. Tullio Avoledo
7. A tettek engedelmesek lehetnek ugyanakkor, mikor a gondolatok a legengedetlenebbek, a legforradalmibbak. S minél nagyobb valamely társadalomban azoknak a száma, akik gondolataik ellenére kénytelenek cselekedni, annál bizonytalanabb annak a társadalomnak fennmaradása. Minél határozottabban követeli a hatalom egy bizonyos irány követését, annál valószínûbb, hogy a polgárok engedetlen gondolatait váltja ki. Ágoston Péter (politikus)
8. Az emberek általában azt hiszik, hogy minden baj oka a bûn. Bûn alatt értik azt, hogy valaki hazudik, lop, csal, rabol, öl és paráználkodik. Tudatlanságuk odáig megy, hogy e bûn ellen roppant nagyhangú törvényeket hoznak, amelyben még akasztófával is fenyegetőznek. Bár ezek a törvények sok-sok ezer évesek, még semmiféle eredménnyel nem jártak. Hamvas Béla
9. A szabadság nagyszerû elnevezés, ezért szeretnek élni vele. Azt gondolod, hogy ha a börtönt igazi szabadságnak nevezed, akkor az emberek rohanni fognak a fegyházba, és a legrosszabb a dologban az, hogy tökéletesen igazad van. A szó a legtöbb ember szemében fontosabb, mint maga a dolog. Azt az embert követik, aki legsûrûbben és legharsányabb hangon ismétli meg a szót. Aldous Huxley
10. Megvan az okuk a törvényeknek, még ha emberek alkották is, és az ember úgy érzi, hogy rosszak, és rá talán nem érvényesek. Azok a törvények azért vannak, hogy az embereket kordában tartsák, és megpróbálják megtartani az egyensúlyt sötét és világos között.