Ha azért oktalanság azokhoz háládatlannak lenni, kik nagy szeretettel, sok fáradsággal, nyughatatlanságokkal és vesze­delmekkel oltalmaztak, vezérlettek és ékesítettek fel minket, kétség nélkül az emberi természettel és okossággal ellenkezik az atyákhoz, anyákhoz való háladatlanság.

Kapcsolódó idézetek

1. A bölcs természet úgy rendelte, hogy az anyaság apró hőstetteinek, az álmatlan éjszakáknak, a testi fáradságoknak, a szerető türelmességnek legyen egy nagy jutalma: abban az imádathoz hasonló érzésben, mellyel nem a gyermek ragaszkodik anyjához, hanem az anya gyermekéhez. (Mert hisz szeretni sokkal nagyobb boldogság, mint érezni a szeretetet.) Ambrus Zoltán
2. Mások hálája nem attól függ, hogy ön mennyit ad nekik, egyedül a magatartásuk függvénye, tehát az ő dolguk. Ezért nem szabad hálát követelnünk vagy kikényszerítenünk, inkább nekünk magunknak kell hálásnak lennünk - a látszólag hálátlan embereknek is, akik körülvesznek minket. Sőt, leginkább nekik kell hálát mutatnunk, számukra kell példaképpé válnunk.
3. Az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. Szent István
4. A hálátlanság a kevélység leánya, s az egyik legnagyobb vétek; ha valaki háládatos jótevőinek, hálás lesz Istennek is, mert Istentől annyi jóban részesült és részesül a jövendőben is. Miguel de Cervantes
5. Az ember jól tudja, hogy nem számít, mi történik vele éppen, kit veszített el nemrégen, mennyire gyûlöli az egész világot, vagy milyen helytelen vonzalmat érezni valaki iránt, mielőtt elfogadná, hogy meggyógyult. De emberek vagyunk, és mihelyst vonzalmat érzünk valaki iránt, ettől nem tudunk elvonatkoztatni. Ilyen a természetünk. Az már más kérdés, hogy engedünk-e a vonzalomnak.
6. Nincsen (...) mentsége a tudatlanságnak, az érzéketlenségnek, a közömbösségnek. Ha valaki olyan életfelfogást fejt ki előttünk, amely eltér a mienkétől, ha szépnek talál valamit, amit mi visszataszítónak tartunk, persze zavartan vagy fáradtan eltávozhatunk. Ez azonban gyengeség vagy gyávaság lenne. J. Robert Oppenheimer
7. Nagyszerû dolog testünket-lelkünket feláldozni olyasmiért, amiknek az égvilágon semmi értelme. Az emberiségnek, mint olyannak ez a tulajdonsága egészen szeretni való.
8. Ne háborodjunk fel az embereken, amikor azt látjuk, hogy kemény szívûek, hálátlanok, igazságtalanok, dölyfösek, és csak önnönmagukat szeretik, másokkal pedig nem törődnek: ilyenek, ez a természetük. Felháborodni ezen, az olyan, mintha nem bírnánk elviselni, hogy a kő leesik, vagy a láng felfelé tör. Jean de La Bruyére
9. Ha van valami, amit ki nem állok, az a hálálkodás. A köszönettel mintha megbéklyóznának - egyrészt persze jólesik, másrészt viszont ettől kezdve nincs menekvés, muszáj segítened. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
10. Az a fontos, hogy az ember szerethessen, s nem az, hogy őt szeressék. Az ember nem túl hálás azok iránt, akik szeretik. William Somerset Maugham