Ha egy ember elég erősen és elég sokáig lehunyja a szemét, emlékezni tud minden egyes pillanatra, amikor csak saját maga kedvéért hozott döntést az életben. Talán belátja, hogy sosem történt ilyen.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha egy ember behunyja a szemét, fel tudja idézni minden választását. Belátja, hogy mindig valaki másért hozta meg azokat. Fredrik Backman
2. Az ember néha behunyja a szemét, hogy ne lássa a rossz dolgokat. És abban reménykedik, hogy mire kinyitja, már csak a jót látja meg.
3. Az ember végtelenségig sorolhatná, hogy mire vágyik, s mi az, ami ebből nincsen meg; ha azonban abból a szempontból tekint vissza, hogy hogyan is élt, s ha megállapítja magában: "Hitemre, sok mindenen mentem keresztül, sok mindent próbáltam, és az semmire sem vezet, ha azon emésztem magam, ami nincs, ha egyszer az ember előző élete amúgy is elhatároz mindent!", akkor elég, ha az ember megleli a mégoly személyes kielégülés tárgyát ahhoz, hogy semmit se bánjon meg a döntő órában. Nagai Kafú
4. Ha már az ember rögeszmésen gyûjt valamit, akkor saját életének emlékeit elraktározni nem is tûnik olyan rossz választásnak.
5. Némely ember hosszú évtizedekig él, mégis amikor lehunyja a szemét, nem lehet azt mondani, hogy valóban élt, mert csak egyszerû átutazó volt az életben, vagy pedig a világ értelme iránt érzéketlen néző. Liviu Rebreanu
6. Az ember nem tudja csak úgy kitörölni magából azt, ami egyszer megtörtént. Nem tud úgy tenni, mintha bizonyos dolgok nem történtek volna meg. Agatha Christie
7. Történnek dolgok az ember életében, melyekre jobb volna nem emlékezni. Jobb volna, de emlékezni kell. Emlékezni azért, hogy soha ne történhessen még egyszer, és emlékezni, hogy megtörténhetett.
8. Az ember elkövet valamit, akkor is, ha nincs haszna, sem öröme belőle. Ha visszanézel az életre, észreveszed, hogy sok mindent megtettél, éppen csak, mert módod volt megtenni. Márai Sándor
9. Ha az ember lehunyja a szemét, és olyasvalakire gondol, akit szeret, nem a hajszín, a szemszín meg a személyi igazolványba kerülő egyéb adatok összessége jut eszébe. Inkább mindenféle apróságok bukkannak elő a tudata mélyéről, olyan dolgok, amikről nem is gondoltuk volna, hogy elraktározzuk őket.
10. Amikor az ember fiatal, hajlamos nagy jelentőséget tulajdonítani a bosszúnak s a dolgok jóvátételének, mintha egy cselekedettel semmissé lehetne tenni egy másikat. Az élet azonban nem így mûködik. Egy tett soha nem törölheti ki egy korábbinak a nyomait s következményeit. Annyit tehetünk, hogy előrefelé tekintve járjuk tovább utunkat, s a múlt becses emlékéveivel tesszük szebbé a reánk váró jövőt. Joan Aiken