Az ember néha behunyja a szemét, hogy ne lássa a rossz dolgokat. És abban reménykedik, hogy mire kinyitja, már csak a jót látja meg.

Kapcsolódó idézetek

1. Van, amit az embernek muszáj megtennie. (...) Aztán reménykedik benne, hogy nem lesznek következményei, vagy legalábbis nem súlyosak. Cassandra Clare
2. Az ember azt gondolja: oké, értem, készen állok a legrosszabbra, de azért belekapaszkodik abba a kis reménybe, és ez az, ami végül (...) leteríti. Stephen King
3. Az ember naivitása, hogy újra és újra azt reméli, rossz után csak jó jöhet. Ritkán van így. Már az is öröm, ha a rossz más, enyhébb formában, némiképp változatosabban köszönt a világra. Jókai Anna
4. Ha egy ember elég erősen és elég sokáig lehunyja a szemét, emlékezni tud minden egyes pillanatra, amikor csak saját maga kedvéért hozott döntést az életben. Talán belátja, hogy sosem történt ilyen. Fredrik Backman
5. Némely ember kétségbeesetten próbálkozik jónak látszani. Ez sokkal jobban sikerülne neki, ha törekedne jónak lenni. Charles Haddon Spurgeon
6. Az ember néha csak azt látja meg, amit látni akar, nem pedig azt, ami a szeme előtt van. Néha pedig egyáltalán nem lát tisztán. Jodi Lynn Picoult
7. Az embernek szüksége van a benne rejlő rosszra, hogy elérhesse a benne rejlő jót. Paulo Coelho
8. Ha egy ember behunyja a szemét, fel tudja idézni minden választását. Belátja, hogy mindig valaki másért hozta meg azokat. Fredrik Backman
9. Az ember reméli, hogy jó benyomást kelt majd. S ez még fontosabb olyankor (...), ha az embert a természet kevés természetes előnnyel ruházta fel. Agatha Christie
10. Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat. Francois de La Rochefoucauld