Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Ha egy társadalomban, mint történetesen a mienkben, minden felfordult, és csak lassan alakulnak ki a mindenki által elfogadott és a rangsor közel azonos helyére sorolt erkölcsi szabályok, igencsak fontos lenne, hogy a jogalkotók megfelelően átlátható és következményeiktől nem elválasztható szabályokat készítsenek, mert másként egy rossz irányú társadalmi tanulási folyamat indul be. Az emberek azt tanulják meg, hogy az adott szabálynak nagyon alacsony a rangja, és eszerint fogják kezelni. A stabil társadalmakban sokszor a rossz szabályokat is betartják, mert már kialakult az erkölcsnek, az általános társadalmi szabálykövetésnek azon módja, amely magát a szabálykövetést már önmagában is magas szintre helyezi az értékrendben.

Csányi Vilmos
👩‍👧 Egyedülálló szülő 💍 Feleség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az emberek nem sokat tudnak arról, miért is szoktunk szabályokat követni. Mert ez nem magától értetődő. A jogalkotók nemcsak abban marasztalhatók el időnként, hogy a bevezetett jogszabály önmagában rossz, hanem abban is, hogy nem vizsgálják azokat az etológiai és társadalmi feltételeket, amelyek szükségesek egy új szabály betartásához. Csányi Vilmos
  2. Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch
  3. Ha megkérdez egy társadalomtudóst, hogy mi az erkölcsös viselkedés, nem fog tudni egzakt definíciót mondani, én viszont tudok. (...) Az embernek van egy szabályfelismerő képessége: az állandó környezetre jellemző szabályokat felismeri, és azoknak megfelelően tud viselkedni. Ha valaki betartja a törvényeket, akkor kiderül, hogy olyan esetben is, amire nem vonatkozik konkrét szabály, a felismert egész szabályrendszer szellemében oldja meg a felmerült problémát, és ha így cselekszik, akkor azt mondjuk rá, hogy erkölcsösen viselkedik. Csányi Vilmos
  4. A világot nem papírra vetett törvények irányítják, hanem a benne élő emberek. Néhányan betartják a törvényeket, mások nem. Mindenki esetében saját magától függ, milyen lesz a világa, mihez kezd vele. És egy jó nagy adag szerencse is kell hozzá, hogy más ne csináljon poklot az életéből. Ez nem olyan egyszerû, mint ahogy az iskolában tanítják. Jó, ha az ember egy általa létrehozott erős értékrendhez tartja magát. A házasságban, a bûnözésben, a háborúban, mindig és mindenhol. Mafia c. videojáték
  5. A valóban morális személy számára a követendő szabályok nem úgy jelennek meg, mint amelyeket külső befolyásra kell követnie, hanem olyan nyilvánvalóságokként, amelyek teljes mértékben saját, belső meggyőződéséből fakadnak. Nagyon hasonlít ez arra a tulajdonságunkra, hogy ha beszélünk egy nyelvet, akkor mindig képesek vagyunk a még sohasem hallott vagy olvasott mondatról is eldönteni, hogy az a nyelvünk szabályai szerint való vagy nem. Vagyis szabályfelismerő képességünk olyan fejlett, hogy a szabályokat új, eddig nem ismert esetekben is tudjuk alkalmazni. Az erkölcsi szabályok olyankor is érvényesülnek, amikor az adott esetre nincsen tételes törvény. Csányi Vilmos
  6. Az illemben nincs és nem is lehet mereven értelmezhető szabály. Az illemszabályok átértékelése, átalakítása, megújítása mindannyiunk érzésgazdagságából adódik, ha a saját személyünkről a másokkal szembeni viszonyunkban elfogulatlanul tudunk ítélkezni. A változó világban mi magunk és viselkedésünk is akaratunktól függetlenül állandóan változik. Ha nem teszünk semmi olyat, amit másoknál látva elítélünk vagy magunkra nézve sértőnek tartunk, az illemszabályok aprólékos ismerete nélkül is megközelítőleg helyesen és szépen viselkedünk. Tar Károly
  7. Életünk minden apró részletét igyekszik a társadalom szabályozni, pontosan mikor és hogyan taníttassuk a gyerekeinket, mikor és hogyan válasszuk vezetőinket, mikor hagyhatjuk folyamatos munkánkat abba és pihenhetünk valamennyit. Behálóznak már a szabályok, szabályok szabályozzák a szabálykészítést is, és ez az önmagára visszacsatolt mûvi rendszer kezd élhetetlen lenni, megszaladt, mint az evolúcióban annyi más tulajdonság. Csányi Vilmos
  8. Az életben fontos, alapvető dolgok (...) nemigen változnak: az emberek mindig is ettek, tanultak, szerettek, harcoltak és... meghaltak. A világ minden pontján, minden kultúrában, sőt, a technika világában is kialakulnak az e tevékenységekhez kapcsolódó, társadalmilag elfogadott viselkedésnormák. Az elődeinkhez hasonlóan előbb-utóbb mi is megtanuljuk, hogy a megváltozott kulisszák között hogyan játsszuk tovább az élet színdarabját. Randall Munroe
  9. Az élet alkalmazkodás. Már az iskolában elkezdődik, csöndben ülve kell figyelnünk, mind ugyanazt tanuljuk, később mi is ugyanúgy iskolába járatjuk a gyerekeinket, hogy ők is azt tanulják, amit mi tanultunk: nyelvet, tiszteletet, számtant, a fontos események évszámát, amelyek szigorú ok-okozati rendben sorakoznak történelemkönyvekben. Csak hogy kirekeszthessünk mindent, ami logikátlan, véletlenszerû, érthetetlen. Jannah Loontjens
  10. A társadalom mintákat állít, de nem biztos, hogy ezek jók és igazak, és követésre valók, meg kell tanulni értékelni, hogy eldönthessük, hogy amit látunk, az jó-e vagy nem. Csányi Vilmos
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat