Ha ellene szegülünk a szerencsétlenségnek, ezt az igyekezetünket nem mindig koronázza menekvés a pusztulástól, de minden pusztulás azzal kezdődik, hogy elveszítjük akaratunkat az ellenálláshoz.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem úgy történik minden, ahogy mi szeretnénk. Hiába akarunk eljutni valahová, hiába akarunk túlélni, ha a mindenség másként akarja. Elfuthatunk, de nem menekülhetünk.
2. Ellensége mindenkinek akad. Ez természeti törvény. Az ember akaratát az ellenállás, a küzdelem acélozza. Mindazonáltal valahányszor fuj valaki reánk, vessünk számot magunkkal, hogy valamely cselekedetünk-e az oka? Ha rosszat tettünk, engeszteljük meg. Ha nem lehet, tegyünk iránta annyi jót, amennyi tőlünk telik. Gárdonyi Géza
3. A veszteség vitathatatlanul hozzátartozik az élethez. Ilyenkor feltétlenül megtanuljuk, hogy nincs hatalmunk bizonyos dolgok felett, melyekről pedig azt hittük, hogy uraljuk őket. Csakhogy ezzel nem fejeződik be a dolog. Minden vég után új kezdet következik.
4. Ma már tudjuk, hogy törekvéseink az egyre nagyobb biztonságra és az egyre nagyobb kényelemre a pusztítás és a pusztulás veszélyét is magában rejti. Ma már tudjuk, hogy megvan a hatalmunk rá, s talán még a hajlamunk s felelőtlenségünk is arra, hogy megsemmisítsük önmagunkat. Hankiss Elemér
5. Néha egy adag jószerencse olyan tájakra kalauzol minket, ahova érkezni akarunk, de szörnyû végbe torkollik. Néha éppen a balszerencse óv meg minket a végzetünktől, amikor nem kapjuk meg, amit annyira akarunk.
6. A szívünk mélyén mindannyian (...) a bátorsággal asszociáljuk, ha valaki hajlandó a bukás veszélyével járó nagy kockázatot vállalni, és ha katasztrófa után képes visszakapaszkodni. De ebben tévedünk. (...) Nagyobb bátorság és hősiesség kell ahhoz, hogy ellenálljunk az emberi késztetésnek, hogy ne az azonnali kielégülést, ne a könnyebb utat válasszuk, hanem minden nap megtegyük a magunk tudatos és fájdalmas lépéseit, mindig felkészülve az elképzelhetetlenre. Malcolm Gladwell
7. Az ember veszendő. Lehetséges; de vesszünk el úgy, hogy ellenállunk, és ha meg kell semmisülnünk, ne tegyünk úgy, mintha azt hinnénk, hogy ez valami fényes igazságosság. Albert Camus
8. Minden szenvedésben van valami lealacsonyító. Ne hagyjuk, hogy ürességbe sodródjunk. Igyekezzünk legyőzni és "kitölteni". Ne vesztegessük az időt! Albert Camus
9. Ha pedig szerencsétlenség ért bennünket, amelyen többé nem változtathatunk, még gondolnunk sem szabad rá, hogy másképp is történhetett volna; még kevésbé arra, hogy miképp háríthattuk volna el, mert ez elviselhetetlenné tenné a fájdalmat, magunk kínzójává válnánk. Arthur Schopenhauer
10. Hiába mondja az ember, hogy nincs félnivalója, semmit nem hagyott ki és mindent számításba vett, leginkább azokat a dolgokat nem vesszük észre vagy észleljük túl későn, melyek az orrunk előtt vannak... menekülünk... de ahogy próbáljuk elkerülni a végzetünket, úgy sodródunk egyre inkább az elkerülhetetlen sorsunk csapásába.