Ha majd kísért idegen délibáb, Testvér, erős légy, ne higgy néki! Amit az ősi tûzhely lángja fest: Csak az igaz, - a szép, a régi! Ne menj új álmok, új mesék után, Csak egy igaz: a régi!

Kapcsolódó idézetek

1. Nem vagyok ellene a varázslatoknak, de vannak rossz varázslatok is. És ha ebben élsz, nincs más menekvés, csakis a felébredés. Hidd el, nemcsak az álom, a valóság is lehet szép. Müller Péter
2. Megy az idő, és a tûzből nem marad itt más: csak parázs, De a fénye kitart, és ez jelzi, hogy volt száz varázs, Soha ne félj, ami fontos, az nem tûnhet el - hinned kell! Amíg élsz, veled él, nem fújja a szél soha el.
3. Ne hagyd, hogy a tûz kialudjon benned. Egyik szikra pattanjon a másik után. Még a kételyek mocsarában is. Ne hagyd, hogy a lelkedben élő hős elpusztuljon. A vágyak, melyekre életed magányos pillanataiban gondoltál, de soha nem érted el őket. Valóra válthatod a megálmodott sorsot. Mert létezik. Mert valóság. Mert lehetséges. És a tiéd. Ayn Rand
4. Kövesd az álmod, minek más útját járnod? A vészmadár nem repül, hangosan károg, Minden lépéssel közelebb önmagad, Az esőtől csak erősödik benn a mag. Arcodba vág egy baráti szellő, Örülj, hogy őszintén köszönt a teremtő, Ha fáj az emlék, bátran ereszd el, A múlt ördöge a mában nevet fel. Intim Torna Illegál
5. Ne bízz szegény hon a gondviselésben, Ha él fölöttünk - ő rég elhagyott. Gondolj a múltra, hogyha csüggedeznél, S használd erődet és akaratod. Küzd, törj előre bátran nemzetem! Élet, halál! csak az dicső legyen!
6. - Ma este nem hagylak lelépni. Ezt jegyezd fel jó helyre! Az őseim lent vannak a Balatonon, otthon üres az egész lakás. (...) - Összetévesztesz, szépfiú. Ha félsz egyedül a kihalt lakásban, hagyd égve a villanyt éjjelre, én nem vagyok olyan fiúk dajkája, akiket riaszt a sötét. (...) Ég veled, méla herceg. Szilvási Lajos
7. Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket; A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövetneket. S ha a jelennek halványúl sugára: A régi fény ragyogjon fel honára! Garay János
8. Próbáld megérteni azt, amit csak sejtesz, hogy a remény emberként szép csak, hogy a jóság életként igaz, hogy az igazság csak emberi arcként érthető meg, ha kinő az álmok lombjai közül és megsejted az égbolt színeit a felhőn túl is. Ez az élet nemcsak sejtelem, hanem igazi jelenlét is, nem félelem többé, nem üres várakozás.
9. Hihet-e hát a szív? Szerethet? Ki nem csal meg s nem ámit el? Ki nézi úgy a szót s a tettet, Hogy mértékünkkel mérlegel? Van-e, ki rágalmat ne szórjon, Ki hozzánk dédelgetve szóljon, Ki véd, ha vétkesek vagyunk, Kit soha meg nem unhatunk? Te, délibábok hajszolója, Ködkép után magad ne vesd, Te csak magad, magad szeresd, Regényem tisztelt olvasója! Méltóbb annál nincs senki sem, És kedvesebb sincs, azt hiszem. Alekszandr Szergejevics Puskin
10. Kételd, a nap hogy forgandó, Kételd, csillagtûz ragyog; A valót, hogy igazmondó: Csak ne azt, hogy hû vagyok. William Shakespeare