Ugrás a tartalomra
Ha megvizsgálod a világról szerzett tudásunk történetét, egy jól észrevehető mintát találsz. A dolgok természetes magyarázata mindig felváltotta a természetfelettit. Mint egy úthenger. Miért kel fel és megy le a nap? Honnan jön a vihar és a villámok? Miért leszünk betegek? Miért hasonlítunk a szüleinkre? Hogyan jött létre az élővilág komplexitása? És a sort folytathatnám. Ezekre a dolgokra egyszer mind a vallás adott magyarázatot, de ahogy jobban megértettük a világ mûködését, megtanultuk gondosabban megfigyelni, a valláson alapuló magyarázatokat fizikai ok-okozatra épülő magyarázatok váltották fel. Következetesen. Alaposan. Mint egy úthenger.
Kapcsolódó idézetek
-
A vallás egykor számos olyan kérdésre választ adott, amelyet azóta át kellett engednie a tudománynak. A tudomány diadalának és a vallás visszaszorulásának a folyamata szakadatlan, egyirányú és tökéletesen kiszámítható.
Sam Harris
-
A tudományos haladás kiterjesztette a természet csodáinak tartományát, úgyhogy ma már az atomok legparányibb zugaiban és a legtávolabbi galaxisokban felismerjük (...) a rendet. Ám a tudomány a maga módján meg is indokolta a rendet. Nincs többé szükségünk teológiai magyarázatokra egy hópehely vagy akár az élőlények mivoltának megmagyarázásához. A természeti törvények olyanok, hogy az anyag és energia önmagát képes szervezni a minket körülvevő bonyolult formákba és rendszerekbe.
Paul Davies
-
Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan mûködik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.
-
Akire kitartó intellektuális kíváncsiság jellemző, annak nem érdemes a vallásos magyarázatokat megismernie, minthogy azok csak hasonlóan érthetetlen rejtélyeket halmoznak az eredetiek tetejére. Mi adta Istennek az elmét, a szabad akaratot, a tudást, a jó és rossz megkülönböztetésének bizonyosságát? Hogyan tölti azokat bele a világegyetembe, amely, úgy tûnik, jól elvan a fizika törvényeivel? Hogyan veszi rá a kísérteties lelkeket, hogy kölcsönhatásba lépjenek a kemény anyagi világgal? És minden kérdés közül a legkellemetlenebb: ha a világ egy bölcs és kegyes tervnek megfelelően alakul, miért van annyi szenvedés?
Steven Pinker
-
Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.
Arthur Compton
-
Jól tudjuk, hogy a tudomány csak helyes kérdésekre adhat választ és hogy fejlődése elsősorban helyes kérdések feltevésében áll. A természet előzékenyen válaszol a kísérletező helyesen feltett kérdéseire: e kérdések és válaszok alkotják együtt a tudományt. Ám a fiatal emberiséget a hamis kérdések egész raja rohanta meg. (...) Ezek ellen a kérdések ellen védte meg a vallás az emberiséget, egységes konstrukciójának sémájával megkönnyítse az életet, melybe, mint a gyerekek festőmintáiba, az egyén csak a színeket vitte be.
-
A vallás olyan, mint az égboltozat. Minél jobban vizsgáljuk, annál több csillagot fedezünk fel rajta; és mennél sötétebb lesz körülöttünk a világ, annál fényesebbek lesznek csillagai!
Zsilinszky Mihály
-
Ha alaposan megfigyeljük, kiderül, hogy a világ összes bonyolult jelensége a természet rendkívül szervezett törvényszerûségeinek eredménye. Időnként gyorsan megértjük ezeket a szabályokat, de gyakrabban előfordul, hogy felfogásukhoz és szemléltetésükhöz leleményes kísérletekre van szükség.
Siddhartha Mukherjee
-
Az anyag és a szellem, a lét és tudat valóságos viszonyát felismerve, a természeti törvények mögött az ember már nem az isteni bölcsességet csodálja többé, hanem feltárásukban a tudomány felemelő és izgató hatalmát értékeli. Minél jobban sikerül e törvények mélyére hatolnunk, annál inkább elhalványul bennünk a természetfeletti erőkbe vetett hit érzelmi igénye is és válik a természetbúvár kutatómunkájában szabaddá.
-
Ha elkezdjük olyannak elfogadni az univerzumot, amilyen valójában, a döntéseink racionálisabbak lesznek. Nem mondjuk, hogy a nők alacsonyabb rendûek vagy boszorkányok, és ezért égessük meg őket. Vagy, hogy a melegek természetellenesek - mert valójában nem azok. Ha egyre többet tudunk meg a világról - és (...) a tudomány éppen ezzel foglalkozik -, akkor azt hiszem, elkerülhetetlen, hogy egyre gyakrabban döntsünk racionálisan.
Lawrence M. Krauss