Ha olyasmit teszünk, ami által egy kissé fellélegzünk a nyomorúság közepette, nehéz megállni, hogy ne váljunk függővé tőle. Mindannyian tudjuk, hogy a drogot és az alkoholt fogyasztó emberek hamar függővé válnak, és - bár másképp - ugyanez a sportról is elmondható.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem csak a drog, ami függővé tesz. Néhányan a munkájukat lövik be, néhányan a sportot szívják fel, néhányan szerencsejátékot fecskendeznek be. Vannak, akik szúrják magukat gyors-kajával, jó borral, szivarral. Van, aki a szerelem rabja. És mint minden drogosnak az utcán, mindig szükséged van egy újabb adagra.
2. Képzeljük el, hogy új kábítószert dobnak piacra. A szer nagyon könnyen függőséget vált ki, így hamar rászokik mindenki. A tudósok megvizsgálják a drog hatásait, és hamarosan arra a következtetésre jutnak, hogy "a veszélyérzet torzulását, szorongást, rossz hangulatot, tanult tehetetlenséget, az együttérzés hiányát és ellenségességet, [valamint] érzéketlenséget" okoz. Használnánk ezt a kábítószert? Megengednénk a gyerekeinknek, hogy kipróbálják? A kormány törvényesen engedélyezné? Az összes kérdésre a válasz: igen! Korunk legelterjedtebb függőségéről van ugyanis szó. A mindennapokban általánosan használt drogról, amelyet a kormányok támogatnak, és amelyet a gyerekeink is nagy dózisban fogyasztanak. Ez a drog a hírfogyasztás. Rutger Bregman
3. A szenvedély olyan, mint a drog: kezdetben azt hiszi az ember, hogy az uralma alatt tartja, de egy napon kénytelen beismerni, hogy a drog uralkodik rajta. Guillaume Musso
4. A szerelem (...) egyfajta függőség, éppen olyan, mint cigarettázni vagy kokaint használni, csak ebben az esetben a jutalom nem a drog, hanem a másik személye. Attól azonban, hogy a másik elérhetetlen lesz, hogy a jutalom megszûnik, az agyi jutalmazórendszer még aktív marad, mi pedig továbbra is akarjuk, sóvárgunk utána, vágyunk rá.
5. Sokféle szenvedélybetegség van. Mindenki számára legkézenfekvőbb: a drog, az alkohol, a dohányzás, a lóverseny, a kártya... de van, akinél a munka is ide sorolható, akárcsak a hatalomvágy. Van, aki a munkát inaszakadtáig végzi, még akkor is, amikor szükségtelen.
6. A függőség megváltoztatja viselkedésünket. Egy egyszerû szokás kétségbeesett kereséssé válik. Keresünk valamit, ami örömöt okoz. Ám egyszer csak valami megváltozik, és minden az ellenkezőjévé válik. Ami addig jó volt, rossz érzéssel tölt el. Nap mint nap egyre rosszabbal, mert sajnos bármennyire is a vesztünket okozza, nem tudunk lemondani róla. A szerelem függőség.
7. Vannak dolgok, amik egész embert kívánnak, és (...) a sport olyan, mintha egy klasszikus hangszert választana az ember, túl nehéz ahhoz, hogy hobbiszinten maradjon. Senki sem ébred arra csak úgy egy nap, hogy világelső hegedûs vagy zongorista vált belőle, de hokijátékos sem, ez mind megszállottságot igényel. Felemészti az ember egész személyiségét. Fredrik Backman
8. Ha ismerünk olyan embert, akinek valamilyen káros szenvedélye van, arra ne függőként tekintsünk, hanem olyan embert lássunk benne, akinek segítségre van szüksége. Gondoljuk át, hogy miért kerülhetett ebbe a körforgásba, keressük az okokat. Fogadjuk el, ha valaki nem kéri a segítségünket, mert lehet, hogy egyedül is képes lesz letenni a függőségét. Ha viszont látjuk, hogy nem efelé halad, akkor segítsünk neki olyan embert találni, akitől el tudja fogadni a segítséget. Kováts Laura Rozália
9. Függőség az, amikor tudjuk, hogy boldogsághiányunkat olyasmivel enyhítjük, ami más hiányérzetet generál; egyre több kell belőle, ezért nehéz kordában tartani. Ha nem sikerül, teljes mértékben eluralja életünket, ha nem kaphatjuk meg, minden egyéb vágyunkat fölülírja. Erőss Zsolt
10. Ahogyan az lenni szokott a tiltott, de jónak és vonzónak tûnő dolgokkal - egy idő után ez alattomosan szétterjed az ember tudatában. Mindinkább foglalkoztatja a dolog, később már vonzani is kezdi. Még később céltudatos lépéseket tesz azért, hogy azokat az örömöket megszerezze. Előbb csak néha, olykor, és így van értéke, hiszen ami nehezen jön, nem könnyen felejthető, és azt sokra tartjuk. Később azonban ismét lépni kell, mert a ritkán érkező öröm már nem bizonyul elégségesnek. A szenvedély kialakult, a függőség már épülget szépen, és mire az áldozat észreveszi, már nem is tud élni szenvedélye nélkül. Nemere István