Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el: Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely, Visszavár mindig, nem feled! Bár várhat százezer éven át, Nincs az az idő, nincsen az a tér, ami közénk odafér.

Kapcsolódó idézetek

1. Ezer év van mögöttem, húz a szívem, de ezer év kevés nekem, zsebre teszem. Örök élet lehetnék ne legyen határ! Annyi mindent szeretnék, de jár, ami jár...
2. Az életünk is attól értékes, hogy nem tart örökké. Óvnunk kell, mert egyszer véget ér. (...) Szerencse kérdése, hogy mennyi időnk van. Időpocsékolás más életét élni. Inkább a sajátunkat élvezzük, éljük aszerint, ami fontos számunkra, ez a lényeg! Ha nem is mindig sikerül, legalább megpróbáltuk.
3. Az élet túl rövid ahhoz, hogy a fontos szavakat a szívünkbe rejtsük. Mint például azt a szót: "szeretlek". De ne várjuk el cserébe, hogy mi is ugyanezt halljuk. Azért szeressünk, mert szeretnünk kell. Másképp az élet elveszti értelmét, és a nap sem ragyog többé. Paulo Coelho
4. Valahogy a szív mindig messze jár... Keresed a jót, hátha rád talál. Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt. Idegen az út a lábad előtt, Te vagy, aki megleptél, nem számítottam rád, De amikor rám néztél, éreztem, nincs tovább, Te legyél a kezdet, légy a végső állomás, Maradj még egy életen át! Caramel
5. Van, aki megy, sok-sok év alatt Kötődik egy barátság, míg ezer szétszakad. Minden ember útja máshová vezet, Egyszer biztos el kell válnunk, de bármi történt, el ne feledd: Száz év múlva is csak veled, mindig csak veletek. Fluor
6. Igazából lehet, hogy még szereted, bár már nem úgy, de érzel valamit. Valamit, amit nem tudsz elvágni, hiába gondoltad, hogy majd jó lesz. Hogy menni fog. Nem. Ami lezáratlan, az az is marad. Senki sem fogja helyetted lezárni, megoldani, elbúcsúzni. Az élet túl rövid. Zárj le mindent, és semmit se vigyél magaddal tovább feleslegesen. Csak lehúz, és egyébként is: visszatér, leginkább akkor, amikor nem is várnád. Azt meg nem te választod meg, hogy épp jó időben teszi-e. Oravecz Nóra
7. Ha fáj, hogy nem vagyok ott, gondolj rám, a közösen eltöltött időre. De sose merülj el a fájdalmadban, mert nem éri meg. Élj, kicsim! Élj, hogy majd a végén azt mondhasd, minden pillanat megérte.
8. Ha végleg elhagysz, az én életemnek megszûnik az értelme. Ha hagylak elmenni, soha többet nem látlak viszont. De hiába próbálok küzdeni ellene, csak halasztom a halaszthatatlant. Szembeszállok mindennel, hogy még egy percet eltölthessek veled, és ha ez lehetséges, akkor egész életemben érted fogok küzdeni, azért az egyetlen percért, és azért az egy kimondatlan szóért!
9. Talán még fel sem fogtam azt, mit kaptam, talán én mást érdemelnék. Ahhoz, hogy mind az összes jót visszaadjam, talán egy élet is kevés. Hisz úgy szeretsz, ahogy soha senki más, csak te vagy szívemnek a megváltás. Tóth Gabriella
10. Szólhatsz rám, talán szót is fogadnék, Még vár rád a pillanat, most át kell éld Azt a percet, ami többé nem jön el, Nincs kivétel, nem cserélhetsz senkivel. Hidd el, már félni nem muszáj, Folytatnod kell, hiába fáj.